Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 1. szám - SZILÁGYI DOMOKOS EMLÉKÉRE - Bakay Kornél: Insignia Regni Hungariae I.

sága azonos (!) a felső pántok szélességével, valamint a korona méreteinek van közös mértékegysége, mégpedig a hüvelyk (=25,4 mm). Ily módon a korona magassága pontosan 5 hüvelyk. A méretarányok alapján kijelentik a szerzők, hogy az egész korona egységesen tervezett rendszer! Vagyis nem tehet alsó és felső korona-részre bontani s kiváltképpen iwem szabad a Ikorocna-inészefcet különböző korokból származtatni. Ha most el is tekintünk a csillagászati, apokaliptikus és névünnepi észrevételeiktől, azt még meg kell említenünk, hogy a mérnök-szerzőik a koronát és a koronázási jelvényeket teljes és egységes szimbólum-rendszernek tartják.

A mérnökök mellett egy ugyancsak öt fős ötvös-csoport is tüzetes vizsgálat alá vetette a koronát s nem kevésbé meglepő következtetésekre jutott. (História, 1984/3. szám). Ügy találták, hogy Dufcász Mihály császár, Konsztantinosz trónörökös és I. Géza magyar király zománcképe eredetileg nem volt rajta a koronán! Mivel pedig a felső rész 'keresztpántjainak a végén záró gyöngy-drótok vannak, az apostolok zomándemezei pedig ívesék (!), sőt a középső 50 X 50-es Pan tokra tor-lemezen már a zománcozó ötvösök kihagyták a helyet (!) a keresztnek, bizonyosra vehető, hogy a felső rész a mai kupolás szerkezet szerint készült, (vő. Kovács Éva megállapításaival!) Csömör Lajos és ötvös-társai hitet tesznek amellett is, hogy a latin és görög betűs feliratok egyazon műhelyben készültek, mégpedig a VIII— X. században, tehát a koronát bízvást tekinthetjük Szent István királyunk koronájának.

A kitűnő történész-professzor, Váczy Péter a ileghatározottabban elutasítja a mérnökök és az ötvösök új megállapításait, érvelése azonban nem ritkán nem kifogástalan. Az ötvösök pontos mérésiéi és mikroszkópos vizsgálatai — ha tisztességesen dolgoztak — nem képezhetik vita tárgyát. Hasonlóképpen elvitathatatlan tények Dávid SBuckitom zománc-vizsgálatai (129—143. oldal) és (Báró Tamás röntgen- fluoreszeenciás mérései (161—172. oldal). David Budkton a korona zománcainak színskáláját számítógépbe táplálta és így hasonlította össze más középkori zománcokkal. iBliró Tamás 'ás munkatársai pedig a korona aranyénak összetételét, a bennük található idegen (szennyező) anyagoikat mutatták ki.

A röntgenfluoreszcenoia (XRF) — lényegében röntgenspektroszfcópia — azon alapszik, hogy a röntgensugárzással -gerjesztett atomok meghatározott (karakterisztikus) -röntgensugárzást (bocsátanak ki s a vázs-gált elemek a spektrum alapján azonosíthatók. Természetesen más természettudományos vizsgálati módszerek is vannak, mint például a hagyományos optikai spektroszkópia, a röntg-anemisszi ós és atomabszorpciós analitika, az infravörös technika vagy a radiiografia. Azt azonban -Bíró Tamás is elismeri, hogy a korona részeinek különlbözősége egyáltalán nem jelenti azt, hogy a korona felső lés alsó része különböző időiben vagy imás-más műhelyben készült -volna! Azt tudniillik régtől tudjuk, hogy a felső rész aranya lényegesebb tisztább, mint az ún. görög korona abroncsa.

De térjünk Vissza a koronával kapcsolatos vitás kérdésekre. Az első kérdésre — ha figyelmen kívül hagyjuk az e kötetből egyébként ds (kihagyott mérnök- és ötvöscsoport megállapításait — az Insignia Regni Hungáriáé első kötete választ a-d. A korona alsó része 1074—1077 (között készült, sőt Vajay Szábol-cs nézete szerint ennél is korábban, hiszen ha a Dukász császár melletti zománcképben a társ- császár K-onsztantinoszt látjuk (amint magám is Vélem, id. mű 191. öld.), a készítési -idő 1067 második felére pontosítható (107—108. oldal). A második kérdésre a nyolcadik kapcsán lelhet csak felelni. A harmadik-negyedik kérdésre, hogy iti. mikor és hol készült az ún. latin korona, és kik voltak az ötvösmiasterék, a legérdekesebb választ a -bécsi Hermann F-iMitz adta (akinek a hozzászólása úgyszintén hiányzik a kötetből!). Ügy vélte, hogy a Haitin korona filigrán díszei — a jogar nyelének filigránjaival megegyezően — magyar műhelyben készültek, mégpedig III. Béla király korában (1-172—1196) vagy közvetlenül a XIII. százsad elején. A -többi megválaszolatlan kérdés kulcsa abban van^ mikor, hői és kik egyesítették az alsó és a felső korona-részt?

87