Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - SZILÁGYI DOMOKOS EMLÉKÉRE - Bakay Kornél: Insignia Regni Hungariae I.
Györffy György Könyves (király korára gondol (60. o.), azt azoniban (bizonyosra veszi, hogy 1165-iben már a szent (koronáit a mali 'formájában használták („ ... bereits im Jahre 1165 die mit der corona (latina zusammen gefügte Krone als Symbol des Landes diente.” 62. oldal) Vajay Szabolcs is a XII. század harmadaik harmadára gondol. Ügy véli, hogy Androniikosz bizánci császár rémuralma ellen szövetkező belső ellenzék hívására Szófiáig előrenyomuló III. Béla királyunk egyesíttefte a koronát 1185-iben, mégpedig azzal a céllal, hogy ezzel koronáztassa meg magáit, mint bizánci császár. .Egy váratlan közljáték azonban a hatalmas (történelmi tervet hirtelen keresztülhúzta („ein unerwartetes Zwischenspiel die großartige historische Planung .plötzlich durchkreuzte.”) A megrémült faunák Izsák Angeloszt császárrá választatták, a feltüzelt csőcselék pedig megölte a zsarnokot. Az új császár III. Bélától (békét kért, aki belátta, hogy a történelmi helyzet elmúlt s csapataival — és az egyesített koronával — a dunai határhoz vonult vissza. (109—110. oldal) Az újabb feltevések gazdagítják a magyar .korona-kutatás könyvtárnyi irodalmát. Korábban az egyesítés időpontjaként felmerült I. Mátyás kora, II. András uralkodási ideje (a párizsi (Marie-Madeledne Gauthier), 1270 tája (Beér József). Ügy véljük, egyik legsürgősebb és (legfontosabb feladatunk a koronázási jelvényéimkről igen pontos, alapos és teljesen megbízható technikai leírást és (képanyagot közzétenni! Ezzel elkerülhetővé válnék az érdemtelen és értelmetlen vita olyan triviális tényekről, mint .például a szegecseilések jellege, a zománölapolk felerősítési módja, a felső pántokon nyugvó zamánelapok íves hajlása stb. Az aprólékos és tökéletes műleírás nem a történészek dolga! Az Insignia Riegni Hungáriáé I. kötetben húsz oldalnyi teret szentelték a palástnak, a jogarnak és az országalmának. A berni 'Mechthild iFlury-Lemberg a palástról az ismert adatokat ismétli el (173—176. oldal), a jogarról László Gyula ad összefoglaló (képet, hangsúlyozva, hogy a szükséges metallográfiái 'és dendrológiai vizsgálatokat mindezidáig még nem végezték dl 1(181. oldal). A koronázási jogar feltehetően sakkal jelentősebb szerepet töltött be, mint eddig véltük. Bak M. János az országalmáról értekezik <185—194. oldal) s felhívja a figyelmet az országalma címerének sajátosságaira, «valamint arra a korábbi véleményre, «mely szerint ez «az országalma királysíii; melléklete (Lehetett (191. oldal). Nemzeti ereklyéink iránt (tanúsított «rendkívüli érdeklődést feltétlen nagyon komolyan kell venni. Ne legyen tudós szakemberek zárt ajtók mögötti belső ügye sem a vizsgálatok eredménye, sem a különböző feltevéseik vitája, sem a koronázási jelvények restaurálásának a gondja. Ne csak azok nyilatkozhassanak és vizsgálódhassanak, akik „hivatalból kapnak szót”. (Budapest, 1983.) 80
