Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - Baránszky Jób László: Schéner Mihály vállalkozása (tanulmány)

festői, képzőművészeti élmény és tudatos tapasztalati anyag. Nemcsak szerves, de szervező élményanyag. Nem él eléggé a köztudatban, s a modern művészetelméletben sem érvényesül eléggé, hogy ezek a legkülönbözőbb tér, szín, fény és látáselméleteken, tudományos kísérleti analíziseken alapuló, s ezek alapján a köznapi, jellegtelen, művészieden szemléletmódot, szemléleti anyagot felszámolni kívánó, tehát végtelenül, végletekig tudatos művészi irányok — kezdve már az impressszionizmustól el egészen a kubizmusig, konstruktivizmusig, szuprematizmusig — semmi egyébre nem törekedtek — mint emocionális spontaneitásra. Ilyen hatás elérésére. Ezzel szinkronban voltak teljesen a freudi törekvésekkel. Azokkal ellentétben azonban teljesen paradox módon — hatászónájukból mellőzni ákarván magát az analízist, amit, 'mintegy titkon, végrehajtottak. Spontánként akarták elfogadtatni a spontán hatásra pályázó, de nagyon is mesterkélten létrehozott konstruáltad Törekvéseik eleve kudarcra kellett, hogy ítéltessenek, mert az alakított struktúrából ki kívánták hagyni, kihagyták az alakítászónát. Zsákutcának bizonyultak, mint azt a maga hasonló kísérleteiről az okos és lelkiismeretes Mallarmé pályája végén meg is állapította. Másként áll a helyzet azzal a szürrealizmussal, konstruktivizmussal, amely a népi formakincsben rejtőzik. S amit a zseniális József Attila fel is fedezett — épp Rimbaud, Mallarmé, Apollinaire-élmények alapján? — épp a magyar népdal képszerkezeteiben, s műköltészetében érvényesíteni kívánt és érvényesített is.

Bármely formanyelv csupán beddegzetten, ösztönössé válva funkcionálhat a művészetben. Többé kevésbé ez jelenti bennük a fejlődés immanenciáját, és az egyes művészetek autonómiáját és nemzeti jellegét.

Schéner Mihály népi szürrealizmusának formanyelve nem egyszerű átvétele népi ornamentikának, s ha visszatalálás is gyermekkori mélységérzelmekre, alapélményekre, magának a festészetnek, szobrászatnak formanyelvén, mai formanyelvén szólal meg. Másként nem is szólhatna a mai emberhez, nemcsak a fejlett ízlésű fel- nőtthöz nem, de a gyermekhez sem, mert a gyermek legfogékonyabb mindenkor a ma jelrendszerére. Schéner gyermekjátékok, népi használati és díszítő tárgyak formanyelvében felfedezett és onnan intenziváltan napfényre hozott, művészi síkra ho85