Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - Fekete Mária: Váratlan épületnyomok egy őskori lelőhelyen (tanulmány)

8. Négyszögletes építmény sarka a kis toronybelsőben. Vagy a nagyobb torony fel­járója, vagy későbbi torony sarka, amely átvágja a kerek torony belső falát. A vár­fal és a tornyok rétegéből XII—XIII. századi kerámiaanyag került elő. 9. Tégláiból épített, agyaggal tapasztott, patkó alakú kemence, amelynek nyílásához a korábbi feldúlt építményekből származó mészkőoszlopot tapasztottak. A kemence környékéről, ill. a várrészlet feletti eltaposott, planírozott omladéfcréteigből — a jelen­legi járószintből — XV—XVI. századi cserépanyag került elő. A feltárás során má­sodlagos, ill. hanmadlagos helyen találtunk faragott mészköveket, amelyek eredetileg vagy a kis templomhoz, vagy a XIII. századi várhoz, várkápolnához tartozhattak. Ezeket előbb a várfal, a tornyok különböző periódusaiba, majd a jelenleg is álló — a búcsújáróhely létesítésekor épült — lépcsőbe falazták be. A várfal és a tornyok kő­anyaga helyi eredetű csillámpala. Hagyomány, történeti adatok, oklevelek A helyi hagyomány szerint (Dezső Lipót: Az én szülőföldem. Szombathely 1930.) a várat Salamon király kegyence, Vid bácsi ispán építtette. Ez a monda csak a név- azonosságon alapul, nem tényeken és figyelmen kívüli hagyja a „szent” megjelölést is. A XII. század közepén, II. Géza uralkodása alatt települt Magyarországra (való­színűleg Karinthiából) a Héder nemzetség két alapítója: Héder és tertvére Wolfer. Wolfer leszármazottai: a Nómetújvári-, vagy Kőszegi-ág játszik szerepet területün­kön. Gyors birtokszerzésük révén — királyi adományokkal, vásári ásókkal, zálogköl­csönnel, cserével, örökséggel — nagy területre és hatalomra tettek szert. Szentvid vára a magyar történelemben 1270-től szerepel, amikor ura, Kőszegi Hen­rik átadta Ottokár cseh királynak. A vár története szorosan összefonódott a Kősze­giek „káskirályságával”, a gyakran változó uralkodókhoz pártoló hatalmi politiká­jával. 1271-ben V. István visszafoglalta az Ottokárnak juttatott várakat, Szentvidet is. 1273-ban oklevél emlékezik meg Szentvid cseh kézre kerüléséről. 1277-ben IV. László oklevele Szentvid vára alatt kelt. 1279-ben Kőszegi Henrik fiai: Iván és Miklós osztozkodása, Szentvid Miklósé lesz. 1283. november 24.—1284. február 17. között IV. László eredménytelenül ostromolja Szentvidet. 1288- ban Wel nevű várnagya szerepel. 1289- fben Albert osztrák herceg — IV. László tudtával és belegyezésével — hábo­rút indított a Kőszegi család ellen. Karácsony táján foglalta el Miklós nádor várát — Szentvidet — és gazdag zsákmánnyal tért haza. 1291. augusztus 26-án III. András és I. Albert osztrák és stájer herceg békét köt Hamburgban. Albert visszaadja az elfoglalt magyarországi várakat és városokat. A követek megegyeznek a kisebb várak — köztük Szentvid — leromboltatásáról. Szentvid vár tartozékait ezután (1374-es felsorolás szerint) Rohonc várához csatolják. A lelőhely későbbi története homályosabb, de a jelenkorig rendelkezünk adatokkal. Azonban ezek az események és leletek a feltárt területen kívülre vonatkoznak, így most nem foglalkozunk velük. Az ásatási eredmények jelentősége Az eddigi ismereteink szerint a tatárjárás után meginduló magyar várépítészet egyik korai emléke. A feltárt periódusai alapján tudjuk: a vár állt már a korábbi időkben is. A Kőszegi család magyarországi letelepedésének és hatalomra jutásának egyik színtere; két első váruk Szalónak és Szentvid volt, azaz a mai Vas megye legkorábbi kővára. Pontos építési idejének meghatározása talán újabb adatokat szolgáltat e mozgalmas történelmi korszak jobb megismeréséhez. 77

Next

/
Thumbnails
Contents