Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - Fekete Mária: Váratlan épületnyomok egy őskori lelőhelyen (tanulmány)

Ásatás (1980, 1981)

A feltárás során az előzetes feltételezésekkel szemben az alábbi periódusok kerültek elő:

1. Faragott sziklabázis, szórványos későkelta és római cserépanyaggal. _

2. K—Ny-i tájolású templom feldúlt, alapjáig kiszedett körvonalai. A korai templom apró kavicsos habarccsal kötött falalapozása mellett kis vörös falfestménytöredékek is voltak. (Ez a kötőanyag szabad szemmel és kémiai vizsgálatok alapján is erősen eltér minden máshonnan vett habarcsmintától.)

3. A templom pusztulási rétege, amely a sziklanyelv Ny-d oldalán is megvolt. Ebből az égett feltöltésből romibitous vasnyílhegy, hullámvonalas díszű kerámia került elő.

4. A templom kiszedett D-i falán ívelten végighaladó 2—2,20 m széles, kettős, sziklába vájt árkokkal nyomon követhető fa palánkok közé töltött köves, agyagos égett sánc.

5. Korai várfal, amely körülfogja és megerősíti a kis sziklanyelvet. A Ny-i oldalon jól látszik, hogy a korábbi égett földsáncba ásták bele, az alsóbb kőfalrétegek még kötőanyag nélkül, Csak agyaggal kitöltve épültek.

6. 3,60X3,70 méteres belső átmérőjű kis torony, ÉNy felől 1,20 m-es bejárattal, 1,40— 1,50 méteres falvastagsággal. Kettős padlója volt: a felső meszes, téglaporos, az alsó sárgás, hábarcsos. Ebben a periódusban a várfalat újból megerősítik.

7. Elliptikus torony: 8,80X10,00 méteres külső átmérővel. A falvastagság kb. 2 m, szorosan hozzáépül a korábbi toronyhoz. (Alakja lehetett eredetileg kerek is, hiszen az ásatás során a D-i külső falköpenyt nem találtuk meg, s a faragott sziklabázison elfért volna a köralak is.) Ehhez a toronyihoz igazodik a K-i oldalon kibontott várfal, i'll, annak alapozása. Ezt a várfalat a lépcsőfeljáró létesítésekor átvágták. Természetesen a várépítés e periódusában is használták a Ny-d várfalat.

78