Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Villányi László: Folyamat I., Folyamat II., Folyamat III. (versciklus)
VILLÁNYI LÁSZLÓ Folyamat I. Ne mondja nekem senki, hogy ebben a városban rend van! Csak lehet. Mindenesetre a nátha hatásos kiindulás. No persze semmi spanyol! Fél- zsóderes pizsamában, tátogva, valamiféle kopoltyúra vágyjanak. Víz nélkül. Tapasztalják, hogy fenekük felfekvési felület, vesszőjük vízelvezető csatorna. A bűz hullámzását is meg kell komponálni! Ha túl korán elszállítjuk a mocskot, észre sem veszik. Nem tudnak örülni a tisztaságnak. Először tehát bizonyítanunk kell a hulladék jelentőségét. Mutassák fel egymásnak a penészes kenyeret, vigye a szél egyiktől a másikig a tejeszacskót. Majd nem fognak mosolygós sakkpartikba. Eme előkészítés után mindig ki kell várni a végső pillanatot. Akkor vigyük el a szemetet, mikor a mozzanat már megkapja kellő súlyát. Most aztán lehetnek sakkpartik, de ezek időpontját már mi döntjük el, s később a lépéseket is meghatározott keretek közé szoríthatjuk. Nézzék csak őket! Anarchia. A zebrákkal elő se hozakodjanak! Undorodom a kétszínű dolgoktól. Viszont ha beosztanánk a járdát. Legbe- lül a terhes anyák, aztán a gyerekkocsik, a kettő-négyévesek, a négy-tízévesek és így tovább. A kicsiknek bizonyos szakaszokon futni, sőt vágtatni lehetne. Ez a korosztályi osztályozás persze még kezdetleges szintet mutat, az ideális szempontok kidolgozásra várnak. Megfelelő szerkezetekkel azt is elérhetnénk, hogy mindig azonos távolságra kövessék egymást, s csipetnyi intuícióval sajátságos ritmust teremthetnénk. A mozgás még így is túlzott marad. Ha sikerült táplálkozásukat némely állatéhoz közelíteni, miért ne sikerülhetne ez növény esetében? Mennyire tökéletesedne minden, ha nem kellene ide-oda irányítani őket. Maradnának egy helyben. Csak képessé kell tenni szervezetüket arra, hogy a földből szívják fel a tápanyagot. Nem igaz, hogy nem lehet mindent pontosan kiszámítani. 951
