Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - Vékony Gábor: Az avaroktól a honfoglalásig (tanulmány)
f wangari név a jól ismert onogur népnév egyik változata, s a világosan utal arra, hogy a 805-ös betelepülők honnan érkeztek a Kárpát-medencébe keresztény vezéreikkel, jellegzetes keresztény neveikkel. Arról a területről, ahol egy VIII. századi bi- zánai püspökségi jegyzék onogur püspökségről tud, vagyis az Azovi tenger vidékéről. Jellegzetesen keleti, vagy ha úgy tetszik, török módra viselkednek; ugyanúgy kérnek területet a frankoktól, ahogy Kína határán a türkök szokták, vagy ahogy egykor az avarok kísérelték meg a bizánciaknál. Az már csak ráadás, hogy Abrahám azt kéri Nagy Károlytól, hadd legyen ugyanolyan kagán, amilyen a kagán szokott lenni a hunoknál. Török államalakulatoknál a kagán ugyanis mindig korlátlan úr, ha egy népnek kagánja van, az önálló, független nép. Theodorus capcan területkérése — címe a kapkan egyébként nagyon gyakran szerepel tűik kagánok trónneveként, s beszédes módon „foglalót” jelent — nem más hát, mint keleti ravaszsággal végrehajtott foglalás. Valamit arról is tudunk, hogy kik voltak azok a szlávok, akiknek támadásai miatt Theodorus népe, a wangari nem maradhattak eredeti lakhelyükön. A 820-as években tűnnek föl frank követfogadásokon az abodritok, akiket közönségesen praedenecenti- nek neveznek. Tudjuk róluk, hogy az egykori Dacia Duna menti részein laknak. Az ábodritok törzsét egyébként jól ismerjük eredeti területükön, a dánoktól keletre, az Odera folyó torkolatvidékén. A IX. században három különböző csoportjukról tudunk, közülük kettőről Kelet-Európábán. Ezek a később eltűnő, környezetükben felszívódó abodrit-csoportok egy 800 körüli, a IX. század legelején végbement szétván- dorlás eredményeként jutnak az Odera torkolatvidékétől ilyen messzire. Szétvándor- lásuk részben a keletre irányuló frank expansió (a szászok hódoltatása), résziben pedig a már ekkor elkezdődő normann, ill. viking terjeszkedés és rablóhadjáratök következménye. A Kelet-Európába települt nyugati szláv, abodrit csoportok voltak azok, amelyek vándorlásuk során megbolygatták a Fekete tenger, ill. Azovi tenger vidékén élő onoguroikat. Hogy a Kárpát-medencébe az ideköltöző onogurókkal együtt vagy később, az ő nyomukban jutottak-e, arról nincs biztos adatunk, mindenesetre „közönséges” nevük, a „praedenecenti” világosan beszél arról, hogy honnét kerültek ide. Ez a szláv név ugyanis egyszerűen annyit jelent, hogy „a Donee (folyó)-en innen lakók”. Ezzel kapcsolatosan utalnom kell arra, hogy a Kárpát-medencében a IX. század legelején feltűnik egy sajátos szláv régészeti emlékcsoport, amelynek hordozói elhamvasztott halottaikat nagy fakoporsókban halmok alá temetik. Ilyen sírokat Szilágynagyfaluról, Szamosfalváról és Apahidáról ismerünk. E termetkezések megfelelőit éppen a Donyec és a Don vidékén találjuk meg, azon a területen, ahonnét a praedenécenti-k a Kárpát-medencébe költöztek. Kérdés azonban, mi az oka annak, hogy az onogurök, akik 805-ben mintegy hont foglalnak a Kárpát-medencében, 860-ban a keleti Karoling birodalom egyszerű határőrző népeként szerepelnek. Hiszen a Wangariorum marca ugyanolyan határövezet volt, mint bármely más marca a birodalom határvidékein. 805 és 860 között tehát a Kárpát-medencei onogurok, a wamgariak elvesztették önállóságukat, s a frankok alávetett népeivé váltak, akiknek se kagánjuk, se önálló birodalmuk. A kérdésre a közbeeső időszak eseményei adnák választ. 811-ben Nagy Károly sereget küld Pannóniába, ahol a „hunok és szlávok” között háború dúl. A sereg vezérei Nagy Károly elé rendelik az avarok fejedelmét, a tudunt és más előkelőket, valamint a Duna körül lakó szlávok törzsfőit. A legkülönösebb ebben a felsorolásban, hogy a kagánról szó sem esik, az avar fejedelem címe „canázauci”. Hadd jegyezzem meg ehhez rögtön, hogy az avar név itt ugyanazt jelenti természetesen, mint a hun, nem többet tehát, mint „keleti (török vagy törökös jellegű) nomád nép”. Ennek a népnek a fejedelmét itt canizauci-nak nevezik, ez pedig ugyanaz a cím, amelyet a dunai bolgárok mindenkori fejedelme visel. A dunai bolgárok uralkodója 811-ben Krum qan-dsivgi, akiiről bizánci forrásból tudjuk, hogy leverte az avarokat. Bizánciak ellen háborúzva, seregében 811-iben és 68
