Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - Vékony Gábor: Az avaroktól a honfoglalásig (tanulmány)

szerteágazó története van a különböző török népeknél, a Kárpát-medencei onogun- duroknál azonban ugyanaz volt a jelentése, mint a kazár birodalomban.

Végül a 700 körüli foglalók kazár kapcsolataira mutat, hogy határaikat gyepükkel, s ezeken kívül elpusztított területsávval, gyepüeivével övezik, ugyanúgy, mint később a honfoglaló magyarok vagy kievi oroszok. Alhogy onogundurjainfchoz, a honfoglalókhoz és a kievi oroszokhoz is a kazároktól került ez a területvédő rendszer.

Ezek a kazár 'kapcsolatok arra mutatnak, hogy a Kárpát-medencei onogundur csoportok akkor, amikor a dunai bolgárok elvándoroltak a Kubán folyó vidékéről, a VII. század közepén, kazár uralom alá jutottak, s csak a VII. század vége felé »váltak függetlenné. Másként a kazár intézmények ismerete nehezen kerülhetett volna hozzájuk, mint ahogy nincs is meg a dunai bolgároknál.

A jól kiépített hatalmi rendszer, a határvédelem alapos megszervezése majdnem egy évszázadra biztosította a nyugalmat a Kárpát-medencében. A VIII. század vége felé azonban félelmetes ellenfél támad nyugaton. Az onogundur-határőrök eddig a longobárd királyság és a bajor hercegség harcosaival álltak szemben, most mind a két államalakulat frank fennhatóság alá került. Nagy Károly terjeszkedő politikája természetesen nem hagyta érintetlenül a Kárpát-medencei viszonyokat sem, s a frankok sem nézték jó szemmel, hogy a meghódított területekről sokan új szomszédjukhoz menekülnék. A szomszédság következtében felmerülő vitás kérdések tisztázása lehetett a célja annak a követségnek, amely a cagan és iugurro „a hunok fejedelmei” megbízásából 782-foen Nagy Károlynál járt. Túl sok eredménye azonban ennek a kapcsolatfelvételnek nem volt. 791-ben Nagy Károly szinte keresztes hadjáratként hirdeti meg a „pogány” avarok, vagyis az onogundurok elleni háborút. Két szárazföldi had, hajóhad a Dunán; a frank birodalom minden erejét mozgósítja a „kereszténység ellenségei” ellen. Nem sok sikerrel. A Duna jobb partján felvonuló hadtest a Bécsi erdő környékén megütközik a határőrökkel, majd Győrig nyomul előre, innét azonban dolgavégezetlenül visszafordul. Ellenfeleik a „felperzselt föld” taktikájával védekeztek, s ez kifogott a frankókon.

A császár — nagy veszteségei ellenére — újabb hadjáratot tervez, erre azonban a szászok lázadása miatt nem kerül sor. Ügy tűnik, nincs is rá szükség. 795-ben Avariában belháború tör ki, a két fejedelem — a cagan és az iugurro — ennek áldozatául esik, a határszéli területen kormányzó tudun pedig a frankokhoz fut meg- hódolni. Az eseményekről legkorábban tudomást szerző Eric, a longobárd királyság friauli grófja ellenállás nélkül nyomul be az ellenséges területre, elfoglalja és kirabolja a kagáni székhelyet. A felmérhetetlen zsákmányról, az egykor keresztényektől rablott kincsekről legendák keringenek a frank birodalomban. A következő évben, 796-ban Pippin, Nagy Károly fiának serege megismétli Eric útját, s a teljesen szétesett ország új kagánja csak meghódolásra képes.

A frank győzelem teljesnek és véglegesnek tűnik. Az elfoglalt területet vagy legalábbis annak egy részét fel lehet osztani különböző érsekségek, püspökségek között, megtérítendő és adózó vidékként. A felosztott terület határa azonban csak a Dunáig terjed, s a következő évek eseményeiből az is kiderüli, hogy ez sem volt biztosan a frankok kezében. Lázadások sora kezdődik, több frank előkelő haláláról tudunk, míg végül 803-ban Nagy Károly ellenség nélkül marad, ez egyben azt is jelenti, hogy a frankok a Kárpát-medencében foglalt területeket is biztosan kezükben tartották. Ez az állapot azonban nem sokáig maradt fenn. Arról ugyan, hogy mi történt a Kárpát-medence keleti részén, semmit sem tudunk, valami azonban mégiscsak történhetett, mert 805-ben jövevény nép tűnik fel a frank birodalmi határokon. Theodorus capcan a „hunok fejedelme” megjelenik Nagy Károlynál, s azt kéri, hogy népével letelepedhessen Carnuntum és Savaria között, mert a szlávok miatt korábbi lakhelyeiken nem maradhattak. Theodorus capcan hamar meghal, miután a császártól megkapja az engedélyt a letelepedésre, s utódja, Abrahám kagán már azt kéri, hogy a hagyományok szerint uralkodhasson kagán'ként.

E nép nyugati határának egyik pontját egy 860-ban kiadott oklevél Wangariorum marca, a „wangariak határaiként említi Kőszegtől ÉNy-ra, a Répce partján. A

67