Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - Vékony Gábor: Az avaroktól a honfoglalásig (tanulmány)
Method egykori tanítványa, Bulgáriába menekült Szent Naurn életrajzában is, amely közvetve a konstantinosi elbeszélés forrásául szolgálhatott. A görögök, blakok és németek ugyancsak a morva testvérek környezetéből kerülhettek végső soron a középkori magyar tudományosságba, hiszen mindhárom nép szerepel a Method életrajzban, mint akik Morvaországban térítenek. Magyar környezetbe ez az ismeret- anyag egyrészt a X. században kezdődő bizánci térítés következtében, másrészt később, orosz forrásból is kerülhetett. A messiani-imoesiai ak viszont nyugatról jutottak a magyar klerikus ismeretek közé. A 970-es években elkezdődő nyugati térítés idejéből származnak Pilgrim pas- saui püspöknek azok a hamisítványai, amelyékben Mesda-Moésia Moráviával azonosíthatóan föltűnik. Ez a Bulgáriára, bolgárokra használt név a passaui egyház IX. századi bulgáriai térítéskísérlete maradványaként került Pilgrim hamisítványaiba, amelyek egyébként a X. századi magyar viszonyokra vonatkozóan jó forrásként használhatók. A X. századi források, s a rájuk épülő Árpád-kori magyar ismeretanyag tehát vajmi kevés valós adatot szolgáltat számunkra a honfoglalás előtti Kárpát-medence viszonyairól. Biztonságosabban támaszkodhatunk a honfoglalással közel egykorú írókra, így Regino prürni apátra, valamint a fuldai évkönyvekre. Regino a Kárpát-medencében a pannóniaiak és az avarok pusztaságait, valamint a karanténok, morvák és bolgárok határvidékeit ismeri. A fuldai évkönyvek adataiból nagyjából ugyanezt a képet kapjuk, azonban a különböző határvidékek és „pusztaságok” pontos helyéről nincsenek adataink. Ezek területének meghatározása ragebben is, ma is jobbára szubjektív elgondolásokon nyugszik, s a honfoglalást megelőző időszak közelebbi ismerete nélkül nem is nyugodhat máson. Köztudomású, hogy az 567-ben Kárpát-medencében megtelepedő avarok évszázadokra meghatározták területünk politikai képét. Az erdélyi-alföldi gepidákat meghódító, a dunántúli longobárdókat elvándorlásra kényszerítő, belső-ázsiai eredetű nép hatalma csúcsán egyaránt veszélyeztette Itáliát és Bizáncot. Ennék következtében nevük, s országúik neve — Avaria — politikai fogalomként is hosszú időre fönnmarad, Olyannyira, hogy nyugati írók gyakran még a honfoglaló magyarokat is avarként emlegetik. Az avar hatalom azonban a VII. század első harmadának végére meggyengül. A külső háborúk eredménytelensége, s belső háborúk viharai miatt bizonyos területein — többnyire időlegesen — önálló királyságok, fejedelemségek jönnek létre. A VII. század közepére a foglaló Baján kagán dicsőségéből vajmi kevés marad, noha az avar kaganátust még Bizáncban is, Itáliában is számontartják. Mindez persze nem sokat változtat azon, hogy a 681-ben a Duna és a Balkán hegység közötti területet megszálló bolgárok különösebb ellenállás nélkül telepíthetik az avarok határaira határőr szlávjaikat. A bolgár invázió azonban nemcsak az avar határokat, hanem az avar kaganátust magát is eléri. 700 körül, ill. a VIII. század első éveiben újabb bolgár, onogundur néphullám jelenik meg a Duna vidékén, s e nép a bazároktól tanult intézményekkel berendezkedik a Kárpát-medencében. A VIII. század végén ugyanezeket továbbra is az általánosító hunok vagy avarok néven emlegetik, de ismerjük német népi nevüket is, amely a bolgárok onogundur nevének megfelelője. Ez a német név az onogundur népnévnek ugyanabból a változatából származik, amelyből a magyarság dunai bolgárokra használt megnevezése is, a nándor. A Kárpát-medencét elfoglaló bolgár csoportok ennek ellenére nem azonosíthatók a dunai bolgárokkal. Előkelőik között szerepel a tudun, aki mint egy X. századi bizánci munka írja, „kormányzó a törköknél”. A türfcök az alávetett népeket eltebe- rekkel és tud-unokkal kormányozták, az elteberak az alávetett népből kerülték ki, míg a tudun — kissé szabadon fogalmazva — kiküldött kormányzó volt. Ez a türk intézmény megtalálható a kazároknál is, s minden bizonnyal innét került a Kárpát-medencei „kései avarokhoz”, vagyis az avar hatalmat 700 körül megszüntető onogundorokhoz. Az uralmon lévők legelőkelőbb rétegét tarkanoknak nevezték. Ennek a címnek 66