Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 6. szám - Filep Antal: Vargha László ravatalánál

kisdiák, almikor néki kellett a tragikus sorsú jogász-szociológust kalauzolnia. Ilyen előzmények után nem 'véletlen, hogy egész pályáján elkötelezett szociális gondolkodás jellemezte, hű maradt szülei tudatos neveléséhez.

A középiskolát követően szinte parttalan érdeklődéssel kezdte meg felkészülését, útkeresését. A műszaki, építészeti stúdiumok mellett kiterjedt művészettörténeti, régészeti tanulmányokat ifolyitatott, de érdeklődött a nyelvészet,, a szociológia iránt is. Tudatosan keresi a kortárs irodalom értekeit. Íróinkkal, költőinkkel kapcsolatai haláláig töretlenek maradtak, különösen vonzották a pályakezdő, kísérletező fiatalok írásai. Kora képző- és iparművészeiében oly kiválóan tájékozódott, hogy kiállítások rendezését Vállalhatta. 1938-iban ő szervezhette meg az erdélyi képzőművészek budapesti kiállítását. Alaposan ismerte a zene- és színházművészet világát is.

Egyéniségét, politikai tájékozódását jelezheti, hogy ifjúkori barátai a Bartha Miklós Társaság baloldalának meghatározó egyéniségei közül kerültek ki. Körüket József Attila fémjelezheti a szemünkben. Nem véletlen az sem, hogy Balogh Edgár, mint a Sarló útkereső vezető egyénisége, budapesti látogatásai idején bennük talált fegyvertársra, barátra. Róluk szólt a Hétpröbáhan. Akiket Balogh számvetése névszerint említ, mind sírig tartó barátai maradtak Vargha Lászlónak.

A nagyszülőktől és a szülői házból kapott élmények vezették Vargha Lászlót a néprajzi kutatások világába. Erre ösztönözhették azok az otthoni (és iskolai benyomások, amelyeket a finn, az észt, a skandináv társadalom, kultúra és művészet megújulásáról kaphatott egykori folyóirataink alapján is. A húszas évek második felétől már rendszeresen végzett néprajzi gyűjtőmunkát. 1937-ben már Györffy István környezetében találjuk. Néki lesz haláláig bizalmasa, benső munkatársa. 1938-ban őt nevezték ki a néprajzi katedra tanársegédévé. Györtfify mellett éppen sokoldalú egyénisége avatta a táj- és népkutató táborozások együk kulcsemberévé. Felelős szervezője volt a parlamenti vihart kavaró, eszméltető Táj- és Népkutató Kiállításnak, ö az, aki az installáció egyik irányítójaként kialakította a bemutatás arculatát.

Ebben az időszakiban jelentkezik Vargha László az első, sajátos egyéni arculatú tudományos kutató vállalkozásaival. Első kísérletei új 'korszakot nyitottak a hazai népi építkezés-kutatás történetében. Munkamódszere tette a néprajzi kutatást egyszer s imándenkorra a művészettörténet és az építészettörténet egyenrangú társ- tudományává. Sikerét szemléleti és módszertani újításának köszönhette. Kiindulásának, eljárásainak az elve nagyon sókban hasonlít népzenekutatásunk klasszikusainak a módszereire. Elemzéseit rendkívül pontos, minuciózusán precíz, bármikor ellenőrizhető és megismételhető adatfelvételre alapozta. Vizsgálataiban a középponti szerepet a műszaki pontosság, okmányszerűen hiteles, szabatos rajzi dokumentáció és az ezt kiegészítő magas színvonalú fényképanyag töltötte be, amelyet a használók, építők, karbantartók emlékezése, levéltári források, művészettörténeti analógiák 'és régészeti megfigyelések eredményei alapján végzett kritikai vizsgálódások során értékelt. Adatfelvételeinek a pontossága, ellenőrizhetősége, illetve megismételhetősége lehetővé tette számára, hogy tanulmányának tárgyát természettudományos alapossággal és tárgyszerűséggel vizsgálja, és tetten érhesse, elemezze a szakadatlan változások folyamatát, az ebből leszűrt megfigyeléseiből 'bontakoztassa ki tudományos általánosításait. Ennek jegyében fogant már első munkája, amelyben a Karcag környéki, tilallmasi 'tanyák népi építkezési gyakorlatát foglalta össze. Ebben a könyvében már jelen volt minden olyan tulajdonsága, erénye, amely a későbbi tanulmányait, értekezéseit jellemezte.

Számára a népi építészet minidig 'társadalmi, műszaki és művészeti produktum volt. Magától is, másaktól is megkövetelte, hogy falvaink, mezővárosaink építő tevékenységéről komplex szemlélettel, sokoldalú módszertani képzettséggel szóljon a kutató. Vizsgálatainiak szemlélete, módszere egyszerre és együttesen nyitott új távlatokat az építészettörténet, a művészettörténet és az etnográfia számára. Munkásságának klasszikus eredményei ezeket a stúdiumokat véglegesen egymás társtudo556