Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Kuntár Lajos: "Az apám mesekirály volt..." (tanulmány)
Mához hiívták, ímert meséit .mindenütt szívesen hallgatták fiatalok, Öregek egyaránt. Ilyenkor mindig megvendégelték .az elaggott, elhagyott öreg mesemondót, sőt rendszerint .másnapra való élelemmel is ellátták.” Csaba József is sokszor megvendégeli a szegény asszonyt, aki neki is mesével „fizet”. Az azonos lakóhely lehetővé teszi a gyakori találkozást. Hogy a 38 mese lejegyzése hány megvendégelési alkalommal történik, a gyűjtő nem (jegyzi fel. Feltételezhetően sokszor látnak munkához, hiszen a mesék szószerinti lejegyzése hosz- szadalmas és fárasztó. A mesélésd folyamat gyakori megszakítása, a .visszakérdezge- tés jelentős fizikai és szellemi fáradtsággal jár, így egy-egy alkalommal 2—3 mesénél többet nem igen örökíthet meg a lelkes gyűjtő. Hálásak lehetünk Csaba Józsefnek és Kardos Máriának, hogy a nehézségek ellenére ránk maradt Csákánydorosz- ló egyik neves mesemondójának .majdnem teljes ímeseanyaga. A felsoroltakon kívül Csaba József még megemlíti Kardos József mesemondót, a termelőszövetkezet 71 éves .baromf».gondozóját, „aki tíz esztendeje lakik a községben ... jó emlékezőtehetségű ... meséit évek múltán is szinte szószerint, változtatás nélkül mondja el”. (Kardos Józsefiről a továbbiakban .bőven lesz szó.) „BÜKI NÉPMESÉK” Vas megyében az általánosan megindult gyűjtőmunka eredményességét nagyban .befolyásolja, hogy 1949-ben dr. Dömötör Sándor7 személyében szakképzett néprajzos kerül Szombathely múzeuma élére. A 40 éves muzeológus szóban és írásban kifejtett agitációjában igyekszik növelni a néprajzzal foglalkozók táborát és tisztázni a gyűjtés elméleti és gyakorlati kérdéseit. „A művészeti .tömegmozgalom a néprajzi anyagban műsoranyagot keres, feldolgozásra alkalmas mese-, monda-^ és egyéb témákat, továbbfejlesztésire alkalmas viselet-, ruha- és Ibereindezásdamalbokat, díszítésre alkalmas, hagyományos motívumokat, az életnek nem a teljességét, hanem előremutató elemeket” — .magyarázza az általa összeállított, s Vas megye Tanácsa Népművelési Osztálya által 1954-lben megjelentetett füzetben. Aztán még hozzáteszi: „A művészeti tömegmozgalom célja a hagyományozott anyag megjelenítése, előadása, az életbe, megváltozott, új életünkbe való szerves beillesztése.”8 A megye kis kiadványa összetett tartalmú. A kiadói feladatokat vállaló tanácsi szerv bevezetője után olvasható Dömötör Sándor már idézett „A művészeti tömegmozgalom és a néprajzi gyűjtés” című írása, ezt pedig a Vasszécsenylben 1903-ban lejegyzett „Sági bíróné lánya” és a Velemiben 1906-ban megörökített „Sági Mariska” ballada szövege követi. „A halálra táncoltatott lány balladájáról” című .írásból megtudjuk, hogy Bük községben „Szalai Veronka” néven él a fentiekhez hasonló ballada. Fábry Mihálymé tanítónő e szöveget dramatizálja, dalokkal és táncokkal egészíti ki, s az általa összeállított népi játékot, melynek szövegét szintén közli a könyvecske, 1954-ben Bükön, Szombathelyen és Csepregen be is mutatják a ibüki úttörőik. A füzet a népmesék gyűjtését is segíteni kívánja. A „Néhány szó a népmesékről” című írás rövid .tájékoztatót ad a mesék múltjáról, keletkezéséről, megváltozott szerepében is megmaradt nevelő erejéről, majd elmondja, hogy Fálbry Mihályné büki megfigyelései szerint „az öregemberek és öregasszonyok idegeneknek nem szívesen beszélnek a régmúltról, nem szívesen veszik elő felnőttek társaságában a meséket, nem értik a tanult emberek érdeklődését, mert a faluban egész egyszerűen kinevetik az öregeket az ósdi mesékkel a traktorokról ábrándozó fiatalok.” A gyerekek elmondják a tanítónőnek, hogy nagyszülőik nekik otthon akár órák hosszat is mesélnek. E megismert körülmény arra készteti Fábrynét, hogy az úttörők útján kezdjen hozzá a .mesegyűjtéshez. Akciója sikerrel jár: az úttörők 50 mesét örökítenek meg Bük községben az ötvenes évek elején. Közülük 12 a füzetben is olvasható. Az eléjük írt magyarázó szöveg szerint „mesejátékot, színdarabot készíthetünk belőlük dal- és táncbetétekkel; jelenet keretében elmondathatjuk jó előadóval; egyszerűen felolvashatjuk kellő magyarázatok kíséretében”. 543