Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - Ambrus Lajos: Diárium; - de genere Kaplony kukucskálásai (regényrészlet)
AMBRUS LAJOS Diárium; - de genere Kaplony kukucskálásai A történelem gipszdrapéria. Idomítható. L. Katinka, a Save Vulko- vige utcából DOBOS akartam lenni, ezreddobos, mint a landstruimfcépű katona, aki reggelre a Garten.ben felejtette a harci tambourint, és én nyugodtan püfölhettem, bár képtelen voltam visszaadni azt az ütemet, amit Szimionnal hallgattunk a 24. honv. ezred vonulásakor: az extatikus kísérlet minduntalan befulladt, a oőr leeresztett, a kötelek meglazultak, a hangszer vizes volt, foltos és büdös, gazdája előző este részegen lehányta és levizelte-------------------------------------------------------------------------------------------------C ongréve-röppentyűt, lövőszeres kocsit, álgyút, társzekeret Vonatoztak az udvarra, letarolták a kertet, a kiílönös Gctrtent; rosszabbak, mint a patrouilí- rozó zsandár, motyogta Fronius Karel jogi doctor, de véres győzelmi nap volt ez, oly csintalanul szóltak a dobok, elhallatszottak tán a Mörulig is, föl a ma- gaslb spbaerákha. A szalonasztalra pólyát, üvegcsét, patikusszerszámot hajigáit a gyógykovács („azon kezet megcsókolom, mely a honvédsebek bekötésében megelőzött”), a lakásba Mosonyi törzskari tiszt és kísérete költözött. Üj genre— ELHAJTANAK, FELFORDUL MINDEN, VAS VILLA A HASADBAN----M osonyi: praejudicál — lényében parányicska különcség, impertinens nyugalom, ahogy megmérkőzik egy erre kószáló divisióvai, megveri őket, aztán szétdúlják a lakást, lovakkal hajtanak a virágágyások közé; Fronius úr visszavonul, azt mondja, ezek kiáltozták a tavalyi izgató szavakat, hogy: „LE A KORMÁNNYAL, a JUDEX, A TÁRNOK ETC. MIND GAZ EMBEREK”; atyám sistematikus következetességgel tovább rajzolja az első magyar ívhíd szerkesztési vázlatát, mintha most ez volna az egyedüli gánantiája a szabádább insti- tutiónak. A hat-hét napban, ameddig az önmagát sociálisnak nevező hatalom tündököl a kerti házban, anyám kivirul, vidám lesz, hirtelenűi ezerféle tennivalója akad, szervez, gyűjt, tépést csinál, levelet ír, agitál, zászlót bont, felhívást olvas. „Hol a megvédett fedél alatt valaki nyugodtan alussza egészséges álmát a vánkoson, vegye el ezt feje alól és adja át azoknak, kik a hazáért fájdalmas sebeket és nehéz szenvedéseket tűrnek. Ha a kóroda személyzete vagy a hatóságok erre Vonatkozó működéseiben erélytelenséget vennétek észre, tudósítsatok arról rögtön, hogy intézkedéseket tehessek.” Egyszer, a nagy lampion-ünnep során több órán át táncol, feltűnően sokszor, hosszadalmasan és szorosan simulva Mosonyival, aki arra vetemedik, hogy a tikkasztó melegben megpaskolja a fejemet és azt mondja: „Remélem jó fiú, bombász lesz belő42
