Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 4. szám - Ágh István: Dani uraságnak (lírai szociográfia)

ÁGH ISTVÁN Dani uraságnak Igazi protestáns vidék! — mormoghatná magában az Ür. Valóban, Csöglétől nyugatnak egyre több a protestáns kereszt, vaskakas, buzogány a templomtor­nyokon. S mert azt szokták mondani, a lutheránusok svábok és tótok legin­kább, mi nagyon jól tudjuk, errefelé színtiszta magyarok. Én meg a celli búcsú élménye miatt kíváncsiskodom mégis? Katolikusnak kereszteltek:, de csipetnyi elfogultság sem rekedt belém más vallások iránt. A feleségem evangélikus, a kisebbik lányomat ugyanúgy engedte keresztvíz alá komaasszony unk. Szüleim más felekezetek templomiéiba be sem léphettek, de én miniden bűntudat nélkül követtem a dömölki lutheránus papot, ment a mépMket így is meg akartam érteni. Szűznek mondható-e Mária? Vitatkoztak rajta eleget a teológusok. Más­féle hitvitákban is kiszónokolhatták magukat. Én ha táraságodat, s vidíékét, élete módiját és társaságát, ezt a népet történelmi magaviseletében, akarom ér­teni, szeretni, nem gondolhatok őseim előítéletére, .arra a korlátolt elkülönülés­re, amelyet még 'gyerekkoromban is tapasztalnom kellett. Bátyám a pápai re­formátus kollégiumban tanult, nővéreim apácáknál nevelődtek, ón meg már állami iskolában. Családunkban érthetően megtört az a régi szokás, mikor egy- eigy követválasztás olyan verekedéssel fejeződött be, hogy a mláspárti csöglei reformátusok hátúikba vágott kapaccsal vonszolták haza magúikat az iszkázi kertek alatt. Nekem már jó érzés, ha Döbrentei Gábornak a szomszédos Nagy- szőllős, a mostani Somlószőllős a szülőhelye, s megállapíthatom, átszekerezett falumon, ha apja már megözvegyültén a szintén megözvegyült dömiöLki Perla- ky Dávidné férjeura lett. Így falum is szemecske lehet abban az érzelmi lánc­ban, mely a Tekintetes Urat a szerelmes Perlaky Judit által Döbrenteivel első­nek összeköti. Bár ez a dömölki evangélikus templom nem az, amit Uraságod láthatott, azt 1744-ben építették, az új 1896-foam került mostani állapotába, de úgy, mint­ha még mindig artikuláris hely lenne — hatalmas magtárépület formájában található. S mert, ha az ellenreformáció korában csak így rakhatták föl az Is­ten házát maguknak, hát legyen emlékeztető a magtár! külső. A dömölki tiszteletes éppen Tokorcson járt híveinél, helyette a ^Sárvárról nyugalomba idevonult pap kalauzolt. Hallgattam, elgondolkozni a padba ültem, s szerencsére látogatásom a régi keresztelőm edenoáhez kerekedhetett, melynél a kisded Berzsenyit először mondták a nevén Dánielnek. „Életet a keresztség- ben és Jézusnak sebeiben löltem itten igaz hitben.” — olvasom a márványme­dence peremién, amit Uraságod is kibetűzhetett, ha máskor nem, hát akkor, amikor Farkas fiát ehelyt Kis János tiszteletes és poéta megkeresztelte, hiszen 1802-től 1808-ig Dömölkön hirdette az igét. Mennyi mindenről lehet ebből a templomból tovább képzelődni! Kérném az 1776-os keresztelési anyakönyvet, de nem volt kéznél, amibe Uraságadat beírták; az ón keresztelőkancgónól ugyan­úgy gondolkodhatok, mint a médenoével tettem az előbb. A falion 1774-ből való dömölki térkéjp, innen is repülhetnék. Tokorcsról a lelkész éppen alkkcr autó­299

Next

/
Thumbnails
Contents