Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 3. szám - Szarka László: A nemzetiségi kérdés kutatása Csehszlovákiában 1976-1982 (tanulmány)

ború utáni cseh és szlovák nacionalista közvélemény számára elfogadhatatlan volt és ezt a pánt is elismerte. (Pfikryl 1980. 141. oldal). A kisebbségi jogok törvényes

biztosítására, törvénybe foglalására csak 1968-ban kerülhetett sor, amikor a föderációs törvényt elkészítő kormánybizottság albizottsága kidolgozta a magyar, lengyel, ukrán és — a nemzetiségként a háború után először elismert — német kisebbséget bizonyos kollektív jogokkal is felruházó 1968/144. sz. nemzetiségi törvényt. Számos pozitívuma között alapvető jelentősége a törvénynek, hogy az 5. cikkelyének 1) bekezdésében kilátásiba helyezi parlamenti végrehajtási törvények (nyelv-, sajtó-, iskola-törvény stb.) meghozatalát. Ezek az 1969—1970-es években folyó előkészületi munkák — s a többször megígért életbeléptetés ellenére — mindmáig nem készültek el, illetve nem léptek életbe. így például a csehszlovákiai sajátosságnak tekintett nemzetiségi kulturális szövetségek helyzetét illetően a résztörvény előkészületi munkáiról a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma által a CSEMADOK és az ukrán kulturális szövetség, a KSUT tevékenységének fő irányvonalát meghatározó 1976. évi dokumentum előírja a két szervezet számára, „hogy vegyen részt a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi kulturális szövetségekről szóló törvényének előkészítésében”. (Dokumentumgyűjtemény 1980. 45. oldal). Ilyen törvény azonban mindmáig nem létezik.

Helyette érdemes szemügyre vennünk a két szlovákiai nemzetiségi szervezet alapszabályzatát. (Itt jegyezzük meg, hogy a csehországi német és lengyel kulturális szövetség változatlanul a Cseh Nemzeti Front keretei közt tevékenykedik, míg Szlovákiában a Csemadok és a KSUT a Matica slavenskávai egyetemben — az 1971. februári párt-, és 1971. áprilisi kormányhatározat értelmében — a Kulturális Minisztérium irányítása alá tartozik.)

A CSEMADOK Szlovákia hatáskörrel, minimum 10 fős helyi, illetve járási szervezetekben és országos szervekben működik. Küldetését három pont foglalja össze:

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének

1. támogatnia és segítenie kell a CSKP és a szocialista állam politikájának megvalósítását;

2. a CSKP marxi-lenini nemzetiségi politikájának elveivel összhangban segítenie kell biztosítani a magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális életének és a nemzetiségi kultúra feltételeinek fejlesztését;

3. tagságát a fejlett szocialista társadalom építésére, a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek egységének megszilárdítására és a szocialista országok népei iránti szeretetre kell ösztönözze.

Az ukrán nemzetiségi szövetség tevékenységének céljai közt jóval konkrétabb formában kapott helyet a nemzeti tudat ápolására való törekvés: „A KSUT abból a történelmi tényből indul ki, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő ukránok (ruszinok) az ukrán nemzethez tartoznak és tagjait ebben a szellemben neveli csehszlovák szocialista hazafiságra és nemzeti öntudatra.” Emellett a célok közt szerepel még az ukrán iskolaügy támogatásának igénye és az Ukrán Szocialista Köztársaság életének, sikereinek sokoldalú megismertetése is. (Dokumentum- gyűjtemény 1980. 62. oldal).

Hasonló igények, célok megfogalmazása a CSEMADOK programjából teljes egészében hiányzik. Pedig alighanem az ilyen hiányok jelentkeznek a csehszlovákiai magyar iskolaügy meg-megújuló válságtüneteiben, a magyar nyelv rohamosan csökkenő térsadiailmfi presztízsében, iilll. a szervezet tagságának az 1982. évi XIII. kongresz- izusón is jelentkező bírálataiban és a Nemzeti Frontba való visszakerülés igényének felvetődésében, szorgalmazásában.

A nemzetiségi kulturális szövetségek munkáját értékelve a vonatkozó szakirodalom ausztromarxista kilengésként, egyöntetűen elítéli a szövetségek érdekvédelmi nolitikai képviseletre törekvő 1968—1969. évi kísérleteit, leszögezve, hogy a CSKP mternacionalista nemzetiségi politikája minden nemzet és nemzetiség számára ígyaránt biztosítja a nemzetiségi jogokat. A kulturális-nyelvi vonatkozások háttérne szorulása alighanem azzal is szorosan összefügg, hogy a csehszlovák nemzeti273