Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 3. szám - Pósfai János: Magyarok a nagyvilágban - Interjú Gosztonyi Jánossal, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával

Tud-e ezen a helyzeten változtatni az anyanyelvi mozgalom? Arra kérem, foglalja össze az anyanyelxn konferenciák eddigi tapasztalatait, mit jelentenek ezek az egyetemes magyarság életében, milyen konkrét segítséget nyújtottak az anyanyelv és a kultúra ápolásában. A nyitás meghozta-e a várt eredményt, az idő igazolta-e a lépések helyességét?

Nem lehet olyan illúziónk, hogy az alaptendencia megváltoztatható. Amire vállalkozni tudunk, csupán annyi, hogy a mozgalom eszközeivel segítséget adjunk mindazoknak, akik anyanyelvűket megőrizni, kultúránkat ápolni kívánják. Emellett a mozgalom közvetlenül csak azoknak tud segíteni, akik ezt tőle kérik, vagy várják. E lehetőségek határán ibelül, s ezt a mozgásteret figyelembe véve, rövid tízegynéhány év alatt óriási utat tett meg az anyanyelvi mozgalom. Tevékenysége nem csak megszilárdult, hanem évről évre terebélyesedik is.-Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy ez a -mozgalom közös vállalkozás. A kin-t élők és az itthoniak együttes és közös kezdeményezésére jött /létre. Életképességét mindenekelőtt az -bizonyítja, hogy ezt az egy-üttmunká-lkodást azóta is sikerült megőrizni. A mozgalom élén Védnökség áll, melynek 25 tagja Magyarországon él, 25 pedig külföldön. A Védnökség szervezi az anyanyelvi konferenciákat.

Az anyanyelvi mozgalom, illetve az Anyanyelvi Konferenciák Védnöksége a nyelvtanulás segítése érdekében tankönyveket ad ki. Kiváló módszertani folyóirata van: a „Nyelvünk és Kultúránk”. E mellett ma már szinte egy egész intézmény- rendszert működtet. Ennek keretében szerveződnek a balatoni gyermektáborok. Több százan nyaralnak ezekben nyugati, tengerentúli gyerekek nyelvtanulással egybekötött táborozás formájában. Sárospatakon hasonló céllal diáktábor működik, Debrecenben a tanítóképző főiskolán minden nyáron pedagógus továbbképző tanfolyam indul, külföldi magyar nyelvtanárok, illetve magyarul tanító más szakemberek számára. A svédországi magyar nyelvtanároknak a debreceni tanfolyam államilag elfogadott továbbképzési formának számít. A Védnökség alkalmakat teremt néptáncoktatók képzésére és továbbképzésére is. Ennek az intézményrendszernek legfiatalabb hajtásaként a tanév elején Kőszegen elkezdtük -külföldi magyar fiatalok gimnáziumi tanítását. Terveink szerint a kőszegi Jurisioh Gimnáziumban angol—magyar nyeivű osztályok fognak majd működni. -Nagyobb arányban tudunk felvenni hazai egyetemekre is magyar származású fiatalokat, s ez a tendencia a jövőben folytatódni fog.

Az MVSZ Elnökségének legutóbbi ülésén jóváhagyta az úgynevezett cseregye- rek-mozgalom tervét. Ennék a lényege, hogy cserealapon gyerekek jönnének ide, akár egy nyárra, akár félévre, egyéves vagy hosszabb ideig -tartó iskolai tanulmányokra ás, hogy nyelvi környezetben tanulhassanak magyarul. Fordítva viszont ez úgy alakulna, hogy magyar gyermekek kerülnének hosszabb-rövddebb ideig ugyancsak más nyelvi környezetbe, és ezzel segíthetnénk idegen nyelvtudásuk fejlesztését. Szorgalmazzuk azt is, -hogy nyugdíjas nagyszülők -azért utazhassanak ki, hogy unokáikkal magyarul foglalkozzanak, nyugdíjfolyósításuk megszakítása nélkül korlátlan ideig tartózkodhassanak külföldön.

Az anyanyelvi mozgalomhoz szorosan kapcsolódik a kinti kulturális munka segítése is. A már említett etnikai reneszánsznak egyik jeléül hogy széles körűnek mondható az érdeklődés a magyar néptánc és népzene iránt. Számos -helyen tapasztaljuk, hogy a fiatalok — akkor is ha magyarul már alig, vagy egyáltalán nem tudnak — lelkesen próbálják és táncolják a -magyar népi táncokat. Erre való tekintettel is határozott úgy az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének legutolsó ülése, hogy 1985-iben megrendezzük Budapesten a magyar néptánccsoportok, ének- és zenekarok fesztiválját.

204