Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 2. szám - Takács Imre: Tilinkó a király-sírokon (esszé)

is szerettetek, meghalt. Arra kérlek benneteket, hogy egy fergeteges legényest csináljatok, utána pedig énekeljétek el az ő nótáját! Nem tudtam, hogy hagyománya is van állítólag a legényessel való halott- siratásnak. Ezért nem értettem, hogy mért egyenként állnak a zenekar elé a fiúk. — Így szokták — mondta az egyik később. A népdal éneklés fáradtka lett, aztán újra középre kellett állnom: — Titeket majd értesítenek időben. Most ezzel a mai táncháznak vége. A lányok, akiket együtt is latolgattunk Pasavárral, könnyezve surrantak ki az Ady-teremíből és a lépcsőházból. A NÉVADÓ HANGSZER A tilinkót könnyű szaporítani. Lehet a szegény embernek is akár száz tilin- kója. A növények alvási idején kell (furulya-nagyságú bodzalbotot vágni, abból a belet dróttal kisodortatni, vagy vastagabb dróttal kinyomni, de lehet más­féle cserjék ágából is tilinkót készíteni, csakhogy akkor a bél mentén tüzesí- tett dróttal kell a cső belsejét kitágítani. Valószínű, hogy a csöves szerkezetű csontok tapasztalata is benne rejlik a tilinkóban. A tökéletes száradás után le kell héjazni a tilinkót. A fáiból való cső külsejét karcolással, spanyolozással, domború faragás­sal és elnézéssel vagy más fém- és kaucsuk-berakássál lehet díszíteni. Aztán meg kell tanulni rajta játszani! Tilimkózni. Mint a legegyszerűbb hangszerek egyike, a legbonyolultabb is egyben, hiszen a pantetóniáiban sokat tud a hozzáértő játéka névén a tilinkó. Vargyas Lajos leírása a tilinkóról A magyarság népzenéje c. könyvében. (17.8. lap) Vannak a kétféle furulyán kívül még kezdetlegesebb szerszámok is: a ti- lirakó (tilinka, csilinka), ami játszólyuk nélküli furulya, vége nyitott, a hófú­vásnál rézsútos éle van, ezt illeszti a játékos az ajkára úgy, hogy a levegő be- fúvásakor ez a rézsű hasítsa a levegőoszlapot. A felhangok szólalnak meg asze­rint váltogatva, hogy a játékos ujjaival alul mennyire zárja le a levegő útját, vagy milyen erősen fúj bele a csőbe. Ma már csak moldvai csángók használ­ják (és közelükben románok). Nevének országos elterjedése arról tanúskodik, hogy valamikor mindenütt ismerték. (Erre vall az is, hogy sokféle fűzfasípra vitték át nevét.) Erről mutatta ki elterjedése alapján Eimsheimer, hogy finn­ugor eredetű hangszer. A tilinkó tehát könnyen szaporodik. Ennek a hasonmására a Tilinkó együt­tes is egy szaporodó sejtje a (Fejér megyei népzene-kultúrának. A Tilinkó együttes nevelte föl a dunaújvárosiak, a Sárbogárdiak, a fehérvári Ikarusz ze­nekarát. ök adnak zenefelvételeiklből a polgárdi, a martonvásári és a csákvári táncházhoz, őlk adják a zenét élőben az országos táncházi vezető-tanfolyamhoz, mivel ennek a tanfolyamnak Székesfehérvár aid helyet. Ilyen kérdés is elhangozhat: A decs! verfoun'kot kérjük a kazettánkra! Brüdkler Tamás, aki itt a Megyei Művelődési Központ hang-stúdiójának a ve­zetője, hibátlan fölvételt készít a vidékieknek, akik a hagyományos néptánc- kultúrát most tanulgatják vissza a városiaktól, a mérnököktől és a karnagyok­tól. Ügy történt, hogy alkalmas kezek nyúltak le a már-már kimúlt és éppen a falusiak által elhanyagolt néptánczenei és néptánc-kultúráért. Újjáéled a nyelvterületen, ami — bizony attól lőhetett félni! — itt áxvult el a század két világháborújának a pusztításai közben. 127

Next

/
Thumbnails
Contents