Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - Marin Georgiev: Falusi állomás, Július, A halász (versek, Utassy József fordításai)

A halász

Korareggeltől esteiig, folyón kettős alak, szenvedélyének rabja itt. így múlik napra nap.

Egy vele a víz s nyugalom — ez így öröktől fogva tart — hasonmásának bátyja most, ül és vár, vár, vár, mint a part.

Ö tud már mindent, mindent rég —• kezdetet, véget — s ím, lesi a pillarezdülést, míg emyed izom, ín.

S egyszerre csak — uram, ó, hát! — remegő kézzel húz.

Sötétség. És világosság.

Orca. Vértől duzzadt, felfújt.

Levegőért kapkodó száj.

Kopoltyú emyedőn.

És körben, föl-le, csobbanás a rekkenő mezőn ...

Amit kívánt — láthatta már.

Ám telhetetlenül, a sötét víz fölött csak áll, döglött halak veszik körül.

(Utassy József fordításai)