Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - Szelestey László: Kamper Lajos grafikái
SZELESTEY LÁSZLÓ Kamper Lajos grafikái Az emlékező Fellini egyik gyönyörű képsoraként látom magam előtt a hóhul- lásban táncolni kezdő, önfeledten körbejáró jobb sorsra érdemes csavargókat. Az Amarcord esetlen, éhenkórász figurái a szokatlan jelenségtől, a halk zenével „érkező”, Rómában ritka hóhullástól elragadtatva szinte lebegni látszottak a vásznon. A nagy mágusnak elhittük, néha e kitaszított páriák számára is tartogathat az élet csodákat, felemelő pillanatokat. Kamper Lajos egyik grafikájóln testetlen, lebegő nőalak tűnik át a külső térből egy... hová is? — talán valamiféle ismeretlen, titkokat sejtető új, más világba. Itt és mosit még minden megtörténhet: örömteli találkozások, finom illatok, halk mosolyok köszönthetnek rá(nk), érintésektől, netán „csak” egy tekintet .borzongató magasfeszültségétől éledhet(ünk) újjá. Él és dolgozik közöttünk egy grafikus, aki néha a csillagokra tekint. Érzékeny szemmel, mindent figyelő és rögzítő kíváncsisággal építi egymásra emlékképeit: hangulatokat, mozdulatokat, szituációkat. S persze, hogy vonzalmai motiváltak, ütköztetései egyértelműbbek lehessenek, „feljegyzi” ember voltunk gyarlóságait, kicsinyességeit is. Grafikai lapjainak figurái, egymásnak feszülő erővonalai a bennünk, köröttünk dúló örök harcról, ha úgy tetszik, a jó és rossz hadakozásáról vallanak. Leépüléseinkről és átalakulásainkról, újrakezdéseinkről és magunkratalálásainkról rajzol egymás után sorjázó tablókat. A más- más helyzetek követelte, ám önmagunk feladására nem kényszerítő hangsúly- váltások, néha alig követhető változások bomlanak ki figurális, női és férfi alakjait felvonultató, a nature morte vagy a táj elemeit még staff ácsként sem tűrő kompozícióin. A fiatal, vágyait, hajlandóságait egyre következetesebben bemérő, erőit próbálgató alkotót az emberek közti gazdagító, netán éppen romboló, torzító kötődések érdeklik — határozottan az előbbire adva voksát. Teszi ezt vonalakkal, foltokkal, esetleg kevés színnel árnyalva. Hármas tagoltságé kompozícióm nem ritkán ugyan még billen az egyensúly, hol a technikai tökélyre való törekvők, hol a didaktibusság fut túl és válik egyoldalúvá. Itt-ot't kettős kötődése is nyomot hagy lapjain, nem tudván szétválasztani a reklám és az önálló grafikai kifejezés eszközeit. Ám kíváncsisága, érzékenysége talán garancia lehet — előbb-utóbb megleli az összhangot. 94
