Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - Söptei István: A Nádasdy huszárezred emlékgyűjteménye Sárváron
Történeti adaték sokasága bzizonyiítja, hogy Magyarországon már a 15. század végén, a 16. század elején rendkívül fontos szerepet kapott a könnyűlovasság. A török terjeszkedése, a sajátos magyar viszonyok alakulása újjáélesztette a magyar hadművészet régi vonásait. A súlyos páncélok és fegyverek után a hadseregben, amely egyszerre volt császári és „nemzeti”, megjelentek a végvárakat őrző és az onnan kitörő, az ellenséget nyugtalanító magyar lovasok; Takáts Sándornak, a kor kiváló kutatójának szavai szerint: „elkezdődött a könnyűháti lovasok világa.” Tudjuk, hogy Mátyás király híres seregének kopjákkal, görbe kardokkal és fokosokkal felszerelt könnyű lovasságát már huszároknak nevezték. A Nyugat-dunántúlon birtokos Nádasdyak, a Zrínyiekhez, Esterházyakhoz, Bat- thyányokhoz és Pálffyakhoz hasonlóan, a törökellenes harc élvonalában jártak. Tudjuk, hogy Nádasdy Ferenc (I.), aki Mátyás király idejében egy nehéz lovas zászlóalj parancsnoka volt, 1492-ben már kapitánya egy huszárcsapatnak. Fia, Nádasdy Tamás (1498—1562), aki 1554-től Magyarország nádora volt, hivatali kötelessége alapján a török elleni harc élvonalában járt. Huszárezredének létszámát mintegy 370 főre tehetjük. A Sárváron 'birtokos Nádasdyak közül a török elleni harc kiemelkedő alakja volt Nádasdy (II.) Ferenc (1555—1604), a híres „fekete bég.” A sziszeki, a kanizsai, a győri, a fehérvári, a pápai, a tatai és budai csaták hőse lovasai élén számtalan huszárbravúrt hajtott végre. Bátorsága, vitézsége a törökök elismerését is kivívta. 1536-ban például Batthyány Boldizsárral, Huszár Péterrel, Derzsffy Ferenccel váratlanul rajtaütött Koppány várán, amelyet 500 török lovas és 500 janicsár védett, s oly gazdag zsákmányra tettek szert, hogy a huszárok a kemény télben gyalog voltak kénytelenek Pápára visszatérni, mivel a zsákmányt a lovak hátán tudták csak elszállítani. „A zsákmány annyi volt, hogy 200 szekér is megtelt volna vele.” — írja a korabeli tudósítás. A későbbi sárvári vártulajdonosokat, Nádasdy Pált és az országbíró Nádasdy Ferencet is ott találjuk lovasaik élén a magyar szabadságküzdelemtoen. gróf Pálffy János, az első ezredparancsnok gróf Palotai Frimont János ezredtulajdonos (1806) 1139
