Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 1. szám - Zalán Tibor: Külföldi magyar könyvek - Mirtse Ágnes: Kibontakozás - bomladozás, Erwachen und Auflösung

eredmény: a mítosztöredékekkel megoldott egyes mozzanatok és motivációik nem találkoznak az antropomorf ontologikum (a teljes mítosz) medrében, nem állnak össze sorokká, egységes rendszerré, s e hiányérzeteket hagyó végeredménnyel hívják fel visszamenőleg a figyelmeit a kezelt anyag kívánta analitikus közelítés nagymérvű hézagosságára.

10. Az eddigiek alapján az az erős benyomásom, hogy Holdosi prózája fejlődésének leszálló ágában van. Ez természetesen nem véglegesnek nyilvánítható tendencia, azonban mindenképpen kényszerű alkalom az író számára a világa belső ellentmondásaival való szembesülésre.

MIRTSE ÁGNES: KIBONTAKOZÁS — BOMLADOZÁS ERWACHEN UND AUFLÖSUNG

(Lírai hangok magyar és német eredetiben

Lyrik in ungarischer und deutscher Originalsprache)

(Aurora Könyvek, München, 1981)

A szerző kétnyelvű könyvét olvasva a recenzens, aki sajnos csak 'konyhanyelven beszéli a németet, reméli, Mirtse Ágnesnek több szerencséje van a német verssel, mint a magyarral. Azaz reméli: németül talán versebbek ezek a strófákba szorított szövegek, mint magyarul.

„A költői szóban nincs erő” — visszhangzik bennem egyik sora, s félő, ki kell őt ábrándítanom, A versnek, a költői szónak igenis van ereje, ha az vers, ha a kimondott szó — költői szó. De igazságtalan sem akarok lenni a Svájcban élő szerzővel, aki összegyűjtötte harminc év verseit, s most végre nyomtatásban látja őket.

Nem tehetségtelen versek a kibontakozás — bomladozás darabjai, csak — erőtlenek. Azzá teszi őket, hogy írójuk meglehetősen sovány valóságmezőn ingáztatja gondolatait, s a néhány sikerült költeményen kívül csak a költői közhelyek mirtsei- zált variánsait találjuk meg bennük. Pedig a rendelkezésére álló élménykor meglehetősen nagy. Csak — s itt a legfőbb dilemma ebben a könyvben — a kiválasztás mikéntje nem mindegy. A konkrét költészet jellegzetes túlinteliektualizáltságától a népi költészet rimes-ritmikus strófáiig terjed költői megoldásainak a köre. Ez önmagában nem lenne baj. Ha valamelyik az ő összetéveszthetetlen hangján szólalna meg, a másikban pedig „csak” kirándulást tenne. Így viszont az a képzet kísért, hogy Mirtse a költészetbe tesz kirándulást... Holott, ez irányú munkálkodását komolyan veszi, elhivatottan műveli. Ezért is tartottam fontosnak és érdekesnek néhány kérdőjellel előhozakodni, a kötelező hízelkedés helyett, mely mostanában a határainkon kívül élő alkotóknak — rosszul értelmezett segítőkészség szerint — kijár. Kérdőjelekkel, a kibontakozási,, s nem a bomladozás érdekében.

93

Külföldi magyar könyvek