Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 10. szám - SZENNTKUTHY MIKLÓS 75 ÉVES - Szentkuthy Miklós: Villanovai Tamás (1487-1555) (A Szent Orpheus breviáriuma IV., Véres Szamár című kötetének bevezető szentéletrajza)
Aranyértelmű párává transzfiguráit lombfelhők és Jeremiás-Jeromos lelki le- vetkőzések között találta Tamást V. Károly császár püspökkövetelő, érseket kreálandó követsége: az erdő madarai kacagva csodálkoztak papok bíborán, tenyérnyi kis-zöld tisztásokon legelésző bárányok nyafogtak és bégettek, mert a károlyi követség sarkantyús lovagjai megszúrták vattás, agnus dei csülkeiket, pajzsok heral- di'kus cintányérjaira még a morózus, magánfilozóf és magánvérengző baglyok is felébredtek. A követségnek és első szószólójának (pap, költő, tudós, diplomata, rétor, bárok!;, gongora, marinista, précieux, kultista...) könnyű dolguk volt, hiszen Villanova éppen az engedelmességről és alázatról elmélkedett. így hát Villanova vállalta az érsekséget, elmerengett a kissé bájtalan gondolaton: miért a legvilágissabb evilági címerek i véres kártyavára mögül kúszik hozzá, „cintányéros kígyó”, ez az episzkópi annuinciáció? mért nem az Apostoli Halász kezéből? ... Ennek a „flüchtiger Gedan- ké”-nek, világ- és egyháztörténeti, morális és jézusi szemrebbenésnek volt köszönhető, hogy Tamás a felajánlott gyaloghintó, ezüstre ondulált paripa helyett egy mellette szamártövist majszoló — szamarat választott, Valencia érseki székébe vonulásához. Ütközben még furcsább dolgok történtek, néztek is össze a pompázatos kiséret tagjai, szinte zörögtek a gyanakvó pupillák, mint feketebors óntányérba egybeszórva. Valencia felé vonulva falvakat, városokat, tornyosodó nagyúri várakat érintettek: Villarealt, Amenarát, Saguntót, Béterát és Líriát, — ezekből a várakból Tamás, a legfelségesebb püspöki gesztusokat magénak szinte misztikus hatalommal előlegezve: Ikihívatta méltóságoktól és gazdagságoktól roskadozó urait és úrnőit, felszólította őket, hogy hozhatnak zsákban, zacskóban, itt csörög ott csörög talléros spórkasszákban annyi pénzt, amennyit csak „nem akarnak” (hehehe...), — majd Valencia érseki palotájában megtudják, mire jó ez a börziáner mozgósítás!... És mentek, mentek, a szent szamár hol a menet élén, hol hátulján, hol középen. Micsoda fehér malomkő gallérok, Saturnus jégcsapokká, jégnyolcasokká fagyott gyűrűje, légycsapó legyezők, delfinfejű nyergek, macskanyakra bece-örvnek való térd- szalagrendek, ékszergyümölcs hajkoronák, pisztrángpiszka hütty-hütty kardok, épp- jókor kellékek a Huizinga-utcában, a „Középkor Alkonyához” címzett kapcánál rongyosabb cégérű fogadóba. Az összetofoorzott aranygyapjas, pénzes-zacskós, duzzadt forint herezacskós menet, Tamással a püspökségre hívó császári követség élén, végül is megérkezett Valencia püspöki palotájába. Tamás a szamarat a portásra bízta (szegény portást majd a guta ütötte, nem tudta, részeg-e, megbolondult-e, üdvözül vagy kárhozik, farsang van vagy hagymázos sárgaláz?...). Tamás a Nagy Ekkléziasztikusz Vándorszínész Társulatot a püspöki palota dísztermébe vezette (százszor járt már életében itt), a császár embereit a díszterem északi, a toborzott urakat és hölgyeket a díszterem déli fala mellett sorakozó székekbe ültette, ő maga meg a terem közepén állt meg, húsvéti gyertya az oltár mellett se szebben és ott, egy kis szalón- vagy „diplomata”- asztal mellett kijelentette: most ősrégi, szent-szép szokást fog felújítani — elárverezi a püspöki palota minden bútorát, szőnyegét, szobrát, szekrényét, tükrét és gobelinjét, kandeláberét és liturgikus (igen!) ruhatárát, — a vételárat majd dobálják bele abba a bronz keresztelő kútba, melyet az elhunyt valenciai érsek állíttatott a díszterem egyik sarkába, hogy a legkáprázatosabb, legvilágiasabb udvari, egyházudvari fogadások alkalmával is emlékeztesse a megkereszteltet keresztapja által tett fogadalmára. Áruhiány nem vala. Faliszőnyegeken Urunk Színeváltozása, aranytarajos, ezüstuszonyos fotelek karfáinak végén rnáya, azték, inka, tolták istenek „import-myth” szörnyfejei, bizánci feszületek deszka-sarki lóheréiben Justinianus császár és kurva- karizma Theodóra császárné smaragd és rubin gemmái és kámeái, Bibliák arab- szattyán bőrtábláin örült Janka és Szép Fülöp genealógiája címerekkel és Szentszív alakú levelekkel, Krisztushoz tért rabbinusok héber pergamenjei, angliai Magna Charta (hamisított) fakszimiléje, Luther Márton egy obszcén (még obszcénebb) levele leendő, protestarnte, sex-cemende apáca-menyasszonyához (a hitelességét-neki!...). 883
