Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 9. szám - Száraz György: A tábornok XXX. (életrajzi esszé)

lépést hátrajönni nem szabad. Világos tehát? A legkíméletlenebb rendszabályokkal meg kell akadályozni, hogy egy ember is állását elhagyja. Ott csak meghalni lehet, de hátramenés nincsen. Köszönöm, végeztem. Isten veled.”

Igen, ez a „kemény katona” hangja. Jány nyilván őszintén kétségbeesett, nem is lehet más. De a szándékosan rideg, drámai mondatok olvastán nem tudok megszabadulni az érzéstől, hogy ez az ember ambivalens módon, magának sem bevallva, de élvezi a helyzetet, tetszeleg önmaga „keménységében”. A póz Dálnoki Veress Lajosnak a spanyol Alcázart juttatja eszébe. Csakhogy ezek a mondatok már nem a szovjet harckocsik fenyegette Alekszejevkán, hanem Novij Oszkolban, az új törzsszálláson hangzanak el: az „erőd” parancsnoka az ostromgyűrűn kívül fogja a telefonkagylót ... Nem véletlen, hogy Dálnoki Veress a már idézett „védőbeszédében” összevonja Jány 15-áki óhaját önmaga bekeríttetésére a 16-án kiadott ellenállási paranccsal: a tett csak így lehet „alcázari”.

20.10-kor Jány már von Weichs-nek jelent: „A csapatok folytatják a harcot. A VII. hadtestnek is ugyanezt a parancsot adtam, már mint hogy tartson ki az utolsó emberig. Ez a hadsereg teljes felmorzsolódását jelenti.” 20.15: a VII. hadtest parancsnoka visszakérdezi a tíz perce hallottakat. „Igen, az utolsó emberig ki kell tartani” — feleli Jány.

Éjfél után Witzleben jelentkezik. Jány ekkor már lefeküdt aludni. A német tábornok „kevéssé kilátástelj esnek” ítéli meg a körülzáratást; véleménye szerint „a Heeresgruppe B. parancsát a helyzetnek megfelelően kell kezelni”. A naplóban ott az eredeti szóhasználat is, zárójelben: Handeln nach der Lage... Kovács vezérkari főnök azt válaszolja, hogy a harc folytatását ő már korábban kilátástalannak érezte, ezt két ízben jelentette is; majd leszögezi, hogy Witzleben iménti megállapítása „a kiadott Führerbefehl félretevését jelenti”. A német tábornok ezt már nem vállalja: határozottan kimondja, hogy „a parancs továbbra is érvényben marad”.

Érdemes most már bővebben idézni a hadműveleti naplót:

„Ezután a hadsereg vezérkari főnök beszélt Kinzel tábornokkal, a Cramer-had- test vezérkari főnökével, aki majdnem összebeszélésszerű felépítésében és szóhasználatban ugyanazt mondotta, mint Witzleben tábornok, lényege: .Handeln nach der Lage’. A Cramer-hadtest vezérkari főnökével való beszélgetés után a hadsereg vezérkari főnök 1.45-kor távbeszélőn beszélt a Heeresgruppe B. I. a-val, Winter vezérkari ezredessel. A hadsereg vezérkari főnök jelentette, hogy a helyzet az ellenség állandó előnyomulása folytán még inkább rosszabbodott... Winter vezérkari ezredes ugyancsak hasonló tónusban beszélt, mint Witzleben és Cramer tábornokok, gondosan vigyázva azonban arra, hogy az általuk kiadott parancs is érvényesnek lássék. A hadsereg vezérkari főnök hiába hangoztatta, hogy vagy az egyik, vagy a másik végrehajtás maradhat csak nyitva előttünk, a válasz itt is az volt, hogy a parancs (a Führerbefehlről van szó) érvényben van, de egy kicsit lehet .handeln nach der Lage’.” Ez után Kovács véleménye következik a naplóban, messziről szaglik róla az alibiszerzés szándéka, még akár Jány ellenében is; tipikus stréber szöveg: „Mi nem lehetünk parancsszegők, mert a Kormányzó Ür Ő Főméltósága parancsára a Führer parancsát ilyen helyzetben is teljesíteni kell.”

A szöveg így folytatódik: „Éppen ezért 2 órakor a hadsereg vezérkari főnök felkeltette a hadseregparancsnok urat és jelentette a távbeszélő beszélgetéseinek lényegét. Benyomása szerint úgy látszik, minket akarnak a parancsszegésbe belehajtani. Most, amikor a német vezetés hibájából késő a visszavonulás elrendelése, azt a látszatot szeretnék kelteni, mintha helyesen vezettek volna. Emellett mégis mi lennénk a parancsszegők ...”

Ügy tetszik, Jányt a saját vezérkari főnöke újra és újra megbolondítja a pa- rancsszegés, a történelmi felelősség emlegetésével. A hadseregparancsnok most sem mer élni a beugratás-ízű — valójában a feltételezhető német hátsó gondolatoktól függetlenül is reális — „handeln nach der Lage” lehetőségével, viszont a felelősségelhárítás kínzó félelme végre kipattant egy „prevenciós” ötletet: ha ti úgy, ón is úgy! Hajnali 2.10-kor parancsot ad: a Cramer-hadtest támadjon és fedezze a körvé837