Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 1. szám - Cs. Nagy István: Takács Imre hetesei (tanulmány)

(pl. Én junhum olélottya). A Szent László-énekben, a legrégibb eredeti magyar versben a 72 sor közül egyetlenben találunk 3+4-es osztást:

Kihozza / Béla-kerály / jó Magyaror- / szágba.

A Szigeti veszedelemben a tizenkettesen v. tizenhármason belül akadnak félsorok ilyen bontással:

Játszottam / szerelemnek / édes ver- / sével Ama nagy / Szulimánnak / hatalmas / karját Viseled / koszorúdat / sem gyönge / ágbul Fertelmes / fajtalanság / és rágal- / mazás És kemény / haragjában / így párán- / csolá Kihoztam / Scitiából / mely nekik / szűk volt.

Gábor Ignác A magyar ritmus problémája (1925) c. alapkönyvében azt hirdeti, hogy „a ritmikai hangsúlynak mindig össze kell esnie az értelmi hangsúllyal.” A Zrínyisorokat azért találja zengzetesnek, és éppen azt az 1500-at (a sorok negyedrészét), amelyet a metrikusok gyengének, szabálytalannak tartanak. Példáink közül a Szent László-ének és a Szigeti veszedelem nem lenne föltétien bizonyíték az önálló hetes sor 3-j-4-es formájára. Az Ómagyar Mária-siralom mellett azonban más bizonyítóanyagot is találunk. A Balassi-strófa hetes sorainak osztása a hangsúlyok váltakozása szerint lehet 4+3 vagy 3+4, nagyjából azonos arányban. PL az Ó nagy kerek kék ég heteseiből:

csillagok / palotája jó illatú / föld tája nagy tenger / marotvája bújdosva I nyavalyognom kietlenben / bolyognom holtig csak / nyomorognom.

Szenei Molnár Albert 75. zsoltárában az ilyen „közöléssel” is tagolt sorokban érhető tetten a 3+4-es forma:

Mi azért csudáidat Hirdetjük jóvoltodat.

Különben nála (uo.) a Dicsérünk téged, Isten és sok más sor a német és francia minta (trochaikus hetes) átjambizált, erősen magyaros (szimultán) hangsúlyú hetesének tekinthető.

Ismeretes Nagy László tagolóritmus-követő versgyakorlata. Takács Imrére rit- mikailag is hatott Nagy László. Nagy Lászlónál nyomon követhetjük a hetesek ritmikai fodrozódását. Pl. a Dél címűben a 4+3 és a 3+4 váltakozását figyelhetjük meg:

áldás arany / temploma morgolódó / orgona csivogó / verébfiók kereket / szövi a pók

Még a párhuzamos (rímelő) sorok között is:

parázzsá / izzóit a rög hegedülve / a tücsök

A tagoló jelleget a Madárijesztő című bizonyítja igazi Nagy László-s változatokkal, gyakran 2,3,2 megoldással:

Apánk l lobog a / dombon avitt / hacuka / rajta A 4+3 mellett a 3+4 is jelen van:

de melle / kosarában ott rejtve / aranyláng van e büszke / bice-bóca a nyár is / lezabáltan

A Farsangi tükör-dal hetesei már nem csupán 3,2,2 osztásúak, hanem 3,3,1-es is van köztük: minden út / pokolra / fut.

79