Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Kuntár Lajos: "...A könyvek sok gyönyörűséget szereztek olvasni, tanulni vágyó lelkünknek" (tanulmány)
két s hogy szorgalmasan forgatták azokat, bizonyítja a gyakori köttetés szükségessége. Ispánk könyvtára forgalmáról 1934. évről van hiteles adatunk. Ekkor a könyvtár 178 kötetes állományát 98 olvasó vette igénybe s 1684 kötetet kölcsönzött.10 A falunak 1930-ban 241 lakója volt, a könyvtár olvasói 40,7 százalékot jelentenek. A könyvtár igénybevételének mértéke tehát igen magas, de az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetszám (17,1) is mutatja a könyvtár jelentőségét. Ispánkon ma nincs iskola, viszont van ízlésesen berendezett, a helyben olvasást is lehetővé tevő könyvtár. A művelődni és szórakozni vágyók részére külön művelődési otthon áll rendelkezésre. A múltat helytörténeti gyűjtemény mutatja az érdeklődőknek. A falu szellemi felemelkedése tárgyi feltételei tehát jóval kedvezőbbek az 50—60 évvel ezelőttieknél. A velük való élés, különösen az olvasás vágya azonban megközelítően sem akkora, mint volt az olvasókörben.11 A miértre a választ csak találgatni lehet. Bizonyos, hogy a mai helyzet kialakulásában az is szerepet játszik, hogy ma a könyvtár működtetéséhez a pénzt nem kell összeperselyezni s búzából könyvet „termelni”! JEGYZETEK 1. Számbavételük és működésük a hatvanas évek második felében megtörtént. Kuntár Lajos: Olvasókörök és népkönyvtárak Vas megyében. In: Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár Évkönyve 1969— 1970. 21—73. p. I. „Vasvármegye a műveltségnek legmagasabb fokán áll az országban, amennyiben a tankötelesek 96 százaléka tényleg látogatja az Iskolát. Utána közvetlenül sorakoznak Sopron és Baranya vármegyék, valamint Fiume városa.” = Vasvármegye, 1897. február 21. A közlemény a kultuszminiszter által kiadott statisztikára hivatkozva állítja, hogy a megyék többségében 40—50 között mozog az iskolába járók százaléka. — Megyénk kulturáltságára vonatkozóan további bizonyságul szolgál az 1949. évi hivatalos statisztika, amely szerint Vas megye lakosságának csak 2,5 százaléka nem ír-olvas. Ez a megyék sorrendjében a legjobb eredmény. Az országos átlag 5,5%. Az analfabéták legmagasabb aránya, 12,3%, Szabolcsban volt. In: 1949. évi népszámlálás. 9. Demográfiai eredmények. Bp. 1950. 296. p. 3. A múlt századi olvasókörökből két kiadvány tájékoztat: a „Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban” és a „Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben”. A bennük talált s Vas megyére vonatkozó adatok között eltérések mutatkoznak. A korabeli sajtó további olvasókörök létéről ad bizonyságot. A valós képet a Vas megyei Levéltárban (alispán! iratok, egyesületek alapszabályai gyűjtők) őrzött alapszabályok alapján festhetünk. A századforduló előtt 75 olvasókör alapszabályát hagyták jóvá a hatóságok. 4. A Mikes Kelemen Törökországi leveleit Szombathelyen 1794-ben közreadó Kul- tsár István buzdítására készült kézirat eredetije a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában található. Teljes címe: „Eörséghnek Leírása úgymint: Annak Természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása a’mely- lyeket összve szedegetett Nemes Népi Zakál György 1818 dik Esztendőben”. A szerző őrségi származású nemesember s műve írásakor „Az Eörséghl Erdüknek Föl Vigyázója már 20 Esztendőktől fogva”. A rendkívül érdekes és értékes kéziratot Pável Ágoston 1931-ben lemásoltatta a szombathelyi múzeum részére. A Vasi Szemle 1970. 2. és 3. számában (272—286. p. és 456—474. p.) Tóth József tette szélesebb körben ismertté. 5. Fellendülőben van az idegenforgalma, az üresen maradó házai közül egyre többet vásárolnak meg a városlakók. Sokasodnak a nemcsak látogatók, hanem a hetekig, hónapokig öriszentpéteren, Sza- lafőr., Ispónkon és a többi községben nyaralók száma. 6. Nagygeresd 1874-ben alakult olvasóköre „Közgyűlési jegyzőkönyv” feliratú bekötött füzete 1902-től rögzíti a kisalföldi módos község művelődési életének krónikáját. A féltett kincset a helyi falumúzeum őrzi. Lásd: Kuntár Lajos: A 100 éve alakult nagygeresdi olvasókörről. = Életünk, 1974. 1. sz. 45—50. p. 7. IV. László 1280-ban kelt adománylevele már említi Ispánkot. A közelében fekvő Lugos falu a törökök idejében pusztult el. Nevét őrző Lugos patak Ispánk határában csörgedez. 8. Ha a mondás eredetéről érdeklődik valaki az ispánkiaktól, ezt a választ kapja: „Mert itt még a templom tornyának sincs árnyéka. Ispánkon ugyanis nincs templom.” 756
