Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Kuntár Lajos: "...A könyvek sok gyönyörűséget szereztek olvasni, tanulni vágyó lelkünknek" (tanulmány)
9. 1919. február 15-én a Népszava negyedévi és a Kisgazda félévi előfizetési diját jegyezték be. Április 15-én a Vasvármegye dija és a „Göre Gábor könyvek” ára egy összegben szerepel. Május 10-én „újabb könyvek bevásállása” címen 109,50 K-t fizetett ki a pénztáros. 1920. március 15-én 609 K-t adtak ki könyvekre és július 1-én 10 K-t az Egyházi Értesítő előfizetésére. Az 1920-ban 817 K-t (tagdíj és adomány) befizető 62 tag között három nőt is találunk: özv. Róka Gábornét, özv. Galambos Józsefnét és Galambos Gizellát. 1921-ben 56-ra csökkent a fizető tagok száma. A költségek emelkedése miatt a tagsági díjat 4-ről 6 K-ra emelték. Mulatságból 4136, sakkjátékből pedig 140 K-t vettek be. Külön tételként szerepel a 20 K „könyvtári bevétel”. 1922-ben a négy alkalommal megtartott ünnepély, illetve mulatság 15 000 K-val gazdagította a ’ kört. Ebből könyvek vásárlására 2056 K-t fordítottak. Az általános és a falu gazdasági helyzetére jellemzően 1923-ban 50 K-ra emelik a tagsági díjat s ezt többen meg Is emelik. Az 52 tagot felsoroló listán 11-en 100 K-val, Tolnai Mariska (Körmend) 1000 K-val szerepel. 5300 K adományból 2000-t az őriszentpéteri szeszfőzde adott, a többi színielőadásokból és a március 15-i ünnepségen perselyezésből jött ösz- sze. 1924-ben valamennyi tag 2000 K-t fizetett be a kör pénztárába. Ebből a tagdíj 50 K, 1950 pedig önkéntes adomány. Könye Sándor cipész még külön 2000 K-t fizetett be. A gyűjtött 96 kg búza árából 313 200 K bevételhez jutott a kör. 1925-ben 5000 K-ra emelték a tagok a működtetési hozzájárulásukat. A következő évben 34 fizetőtagot örökít a lista s közöttük nincs egyetlen nő sem. Könyvet nem vásároltak, viszont a dalárda egyensapkájára 459 900, hangjegyfüzetekre pedig 30 000 K-t fizettek ki. 1927-ben az 50 fillér tagdíjból a felülfizetésekkel együtt 13,20 P a kör bevétele. 1928-ban 23-an fizettek tagdíjat. Négy műsoros estet rendeztek, melyek 65 P- vel növelték a kör pénzét. A bevételek között érdekes tétel található: Szabó József az elmaradt tagdíját 10%-os kamattal emelten fizette be. Ebben az évben újabb 20 db könyvet köttettek, s ismét 6 1 petróleumot vásároltak. 1929-re 20 főre csökkent a tagok száma. Két színielőadást tartottak s ezeken 42 P volt a bevétel. Előfizettek a Pesti Hírlapra is. 1930-ban már csak 14-en fizettek tagdíjat s valamennyien 50 fillért. A tavaszi színielőadás 60,78, a téli 32,30, a szilveszteri mulatság pedig 13,30 P bevétellel járt. A kiadások között feltűnik a rádiódíj. 1931-ben nincs névszerinti felsorolás, az általuk befizetett 12,50 P tagdíj egy ösz- szegben szerepel. A májusi mulatságból 21,60, adományból 20 P emelte a bevételt. A kiadások között „növényvédelmi újságra előfizetés”, gyümölcsfa oltószer”, „csemeték kétszeri kapálása” tételek találhatók. Feltűnő a 36 1 petróleum vásárlása. A következő évek kimaradnak az elszámolásokból, majd „1935. december 2-iki állapot” megjelöléssel folytatódik a pénztári jelentések sora. Az elmúlt évekre két tétel utal. „1931-ben előirányzott 12,50 P tagdíj mindeddig nem folyt be”, ezért törlik. Az 1933. május 21—i ünnepség és fűzfavesszők 21,30 P bevételt jelentettek. 1936-ban csak 10 tag fizette be az 50 filléres tagdíjat. Két „ünnepi estély”-ből 22,95, az elöljáróságnak és lakosságnak eladott fűzfavesszőkből pedig 26 P volt a bevétel. Könyvbeszerzésre 30 K-t fordítottak. 1937-ben 8 tag fizetett díjat, fűzfavesszőből is csak 9,25 P-t vettek be. Üj könyvekre 10, régiek köttetésére 3,28 P-t adtak ki. 1938-ról és 1939-ről együttes jelentés készült. Az előbbi év a mélypont: mindössze négy, az utóbbiban azonban már 16 névszerint felsorolt tag fizette be tagdíját. A füzesből 14,70 P-t vettek be. 1940-ben ebből a négy tételből áll a jelentés: „Pénztári maradvány 1939 évről 23,—, tagsági díjakból befolyt 10,—, egyéb bevétel 115,40, összes kiadás 176,48 P.” A következő évek jelentései is hasonlóan tömörek. 1941-ben a kiadás meghaladta a bevételt, így 20 P kölcsönt vett fel a vezetőség, de a következő évben a visszafizetés után — a kiadások mérséklése folytán — 46,63 pénztári maradványt mutathattak ki. 1943-ban ehhez 5 P tagdij, behajtott 130 P hátralék és 156,20 P egyéb bevétel járult. 10. Dunántúli Népművelő, 1934. augusztus hó, 8. p. 11. Ispánk könyvtára ma az őriszentpéteri Körzeti Könyvtár fiókjaként működik. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban gyűjtött statisztikai jelentések szerint a könyvtárosi feladatot 1979-ig ellátó Tamás Lászlóné (az olvasókör utolsó jegyzőjének, Horváth Istvánnak az unokája) működése utolsó évében az 1178 kötetes állományból 22 olvasónak 309 kötetet kölcsönzött. Utóda a következő évben 13 olvasónak 43 könyvet adott ki. 1981-ben még ennél is kisebb volt a könyvtár forgalma: a 953 kötetes állományt mindössze 8-an vették igénybe, s az egész évben 6 alkalommal kinyitott könyvtárból 26 kötetet kölcsönöztek. 757
