Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Cs. Nagy István: Vogul ének (vers)
CS. NAGY ISTVÁN Vogul ének A világ leglassúbb gyorsvonatán utazom az ország legcsigább expresszvonatán utazom Az ősziforma tavaszi szélben fűzfás töltésen állunk a lombhajlongató esős szélben égerfás töltésen állunk Nézzük a hamvaszöld vetésvilágot szemléljük a tejeszöld barka világot Csak ülünk a világszínvonalú dunántúli állóvonaton mintha már Budán a maratoni értekezleti fapadon Már beleálltunk az értekezlet nyolcpontos idejébe már belemerevedtünk a tanácskozás nyolctémás idejébe Csak állunk a töltésparton a veszteglés csöndjében csak állunk a vizet árasztó szél mezei zöldjében így úszunk az időben a ködszállató vetések között így állunk a szállaló időben a pályamunkás katonák között A hölgy mellettem Berkesit olvas nincs nyugta tőle a férfi mellettem marxizmus-jegyzetet olvas kiemelés tőle Indulunk is már esőkönny csurran le ablakunkon akácvirágok közt érünk Budára bagosdi vonatunkon Ülünk a késedelmes vonaton mintha már az értekezleti fapadon Ülünk és nyomot hagyunk a vesztegelve értekező világon ülünk és nyomot hagyunk az értekezve vesztegelő világon Már a hizlaldánál suhanunk mennyi szőke másfél mázsás már az ólvárosnál robogunk mennyi lágy boldogság másfél mázsás Kelenföldön át sem kelünk indóházba meg is megérkezünk A végállomás megvár az állni látszó időben a végállomást eléred a fogadhoz vert időben 708