Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Török Sándor: Hunyadi Mátyás és birodalma
TÖRÖK SÁNDOR Hunyadi Mátyás és birodalma Az 1982. május 8-án megnyílt „Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn’’ kiállítás nagyszerűségéről tudósított a hazai és külföldi sajtó, meggyőződhetett a százezernyi látogató és bizonyságot tesz a 768 oldalas, pompás katalógus. A legcsodálatosabb maga a tény, hogy a Hunyadiaknak és alkotásaiknak ez a seregszemléje létrejött, és hogy éppen Ausztriában mutatták be. A kiállítás rendezősége és munkatársai rászolgáltak a számtalan dicséretre, mellyel elhalmozták őket tudásuk, ízlésük, ügyességük és fáradhatatlanságuk pompás megnyilatkozásáért. Most, hogy a Schallaburgban bemutatott anyag haza is ellátogatott, szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy a Hunyadiakkal és Mátyás birodalmával kapcsolatban két fontos probléma nem tekinthető tisztázottnak. Miután egy kiállítás azt mutatja be, ami van, nemcsak tárgyakban, hanem a kutatás megállapításaiban is, nem vonható felelősségre azért, ami szerzők és katedrák évszázados mulasztása, akár tudatosan, akár tévedésből, akár kényszerűségből. I. A kiállítás 51. tétele a Hunyadiak családfája. Kezdődik „Vajk Hunyadiéval, kinek felesége ismeretlen, gyermekei pedig az idősebb János, az ifjabb János és Klára, s befejeződik Corvin János két, kicsi korban elhalt gyermekével. Nos, Vajkról bizonyosan tudjuk azt, hogy Serbának (Serbe, Sorbe olvasás is lehetséges) a fia volt, hogy 1409-ben Zsigmond királytól megkapta (Vajda-) Hu- nyad várát tartozékaival: 4 várossal és 46 faluval,1 a királynak „alkalmas helyen és időben tett hű szolgálatai”2 jutalmául. Testvérei, unokatestvére és kiskorú fia, János is meg vannak említve az oklevélben. A családfán Serba hiányzik, de Hunyadi János Vajk fiaként szerepel, mintha ez kétségtelen, bebizonyított tény lenne. Pedig még csak nem is valószínű. A katalógus 163. oldalán megemlíti ugyan Kubinyi András azt, hogy eléggé elterjedt nézet szerint Mátyás apja Zsigmond császár házasságon kívüli fia volt, de a kérdésben állást nem foglal, illetve a családfán még- csak alternatív megoldást sem mutat be. A következőkben azokat az érveket fogom elsorolni, melyek a Hunyadiak Zsigmond királytól való leszármazása mellett szólnak, és azokat a szempontokat föltárni, melyek miatt a hivatalos történetírás száz év óta, vagy mereven elzárkózik ezek tudomásulvételétől vagy csak nagyon diszkréten nyilvánít pozitív véleményt. 1. Zsigmond apasága mellett szól maga az első adománylevél, melyben először értesülünk arról, hogy létezett egy Woyk lovag, aki a királynak tett szolgálataiért hatalmas várbirtok-adományban részesül kicsi János fiával együtt. Ha ez a szolgálat fegyvertény lett volna, olvashatnánk róla az oklevélben, ha egy Rozgonyi Cicelle királymentéséhez hasonló nemes tett, még tán Arany János is megverselte volna. Fontos diplomáciai tevékenységre sem gondolhatunk, hisz erre ott voltak a művelt főpapok, bár ezek küldetése sem maradt titokban. Nem lehetett itt egyéb szolgálatról szó, mint egy említésre nem is méltó, személyes szívességről, mit a lovagias király mégiscsak megjutalmaz... De 46 faluval, 4 várossal és egy királyi vármegye központi várával?3 Itt csakis az történhetett, hogy Zsigmondnak egy magyar nemeslánytól fia született, akinek pedig törvényes apa kellett. Ügy látszik, ezt magyar főúr nem vállalta, de hajlandónak mutatkozott egy havasalföldi bojár mesés jutalom ellenében. Minden adománylevélben benne van az, ami miatt írták: egyikben vitézség, másikban or656
