Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Száraz György: A tábornok XXVIII. (életrajzi esszé)

hogy legalább életművész legyeik, régi j elmarnia tömhöz híven. Megkísérlem, hogy a körülményekhez képest a legszebben éljek.” És ehhez nem kell más, csak papír, ceruza és modell. Meg persze „kell még hozzá egy smasszer is, aki ide-oda kísérgeti a szegély hűtlent, cellát nyit számára, hogy legyen hol rajzolnia, és cikkel, ami polgári nyelven azt jelenti, hogy vigyázz, ha jön a vonat ...” Révay tehát rajzolja a hájfejű, pipás „fősmasszert”, Soós alhadnagyot, a sétát a börtönudvaron, rabok miséjét a kápolnában. Lerajzolja az ing- ujjas, golfnadrágos Bajcsy-Zsilinszky Endrét, faámász, szuronyos őrei között, de lerajzolja a gyilkost is, az elálló fülű Dominich hadbíró-őrnagyot. Portaiét készít a csibukozó Esterházy Móric grófról, a vadászkalapos, tarka sálas Jávor Pálról és Lázár Károlyról, Horthy testőnbábornokáról; rajzolja a folyam- őr-altábomagy Hardy Káhnánt, aki 1:918 novemberében brit uszályokra rakta a nemzeti hadsereg Pestre induló egységeit, meg PáLnoki Veress Lajost, a jövendő összeesküvőt, a kommunista Markos Györgyöt és az ex-miniszterelnö- köt, Kállay Miklóst, lengyelbundában, háta mögött a külön neki rendelt SS- cmrel. Lerajzolja a földszinti záríkasor „tartózkodó, magányos, ironikusan mosolygó lakóját”, akinek fedőneve — Kirgiz — nem ismeretlen előtte, hisz gyakran került szóiba „ködös őszi megbeszéléseken, misztikus Rákóczi-úti találkozókon, PáMffy Györggyel és Sólyom Lászlóval folytatott halk tárgyalásokon a nemzeti felkelés és fegyveres ellenállás megszervezése során” — s akit igazi nevén Rajk Lászlónak hívnak.

‘Amikor a Sopronkőhidái rabokat a közeledő front elől Németországba indítják, Sólyom László már Budapest rendőrkapitánya, Pálfify Debrecenben a Katonapolitikai Osztályt szervezi, Beleznay István és Illy Gusztáv pedig a németellenes harcra szánt új hadsereget. A frontra indított debreceni 6. hadosztály tüzéregységének parancsnoka pedig Pórffy György; ő majd Ausztriában fejezi be a Donnál elkezdett háborút.

Az 1945 júniusában hazatérő Révay Kálmán ikét évvel később, a szervezés alatt álló Kossuth Akadémia ,kinevezett parancsnokaként, Páliffy és Illy Gusztáv segítségével irányítja a Ludovika-épület helyreállítását, s ő maga számolja föl első „művészi korszakának” alkotásait. Újabb három év után a „második korszak” likvidálása .következik: sopronkőhidai albumának fellelhető példányai a Rákosi-korszak zúzdájában végzik.

De 1849. május elsőjén, az új hadsereg első díszszemléjén még mind együtt vannak. Sólyom és Pórffy a díszemelvényről nézi, amint a Ludovika egykori legjobb lovasa, Illy Gusztáv előrúgtat a négyszögbe sorakozott csapatok bal- szárnyáról, hogy jelentést tegyen az ugyancsak vágtában érkező Pálfify Györgynek. Csattognak a paták a Hősök Tere kövezetén, együtt léptetnek el az airc- vonal előtt, Illy kicsit hátrább fogja a lovát, zúg a hajrá, Farkas Mihály talán feszeng a tribünön, elvégre ez a szerep őt illetné, jövőre, április negyedikén már valóban ő fogadja majd a csapatok köszöntését, persze nem lóhátról, hanem gépkocsiról, korszerűbben ... Vonulnak a csapatok, az élen Illy Gusztáv, fioánkoltatja egy kicsit a lovát, mögötte dobok peregnek, a 48-as és 19-es hadi- lobogóik után Révay Kálmán vezeti a Kossuth Akadémia díszegységét, aztán Szalvai Mihály, a spanyolországi „magyar Csapájev” jön a határőrökkel; a lövészek élén Variházy Oszkár, a Budai önkéntes Ezred egykori parancsnoka, utánuk parancsnoki kocsiban Beleznay István, mögötte páncélosok dübörögnek; aztán az Államvédelmi Hatóság 'díszegységei, piros zsinóros, vadonatúj tányérsapkában, majd a rendőralakulatok, élükön — ugyancsak lóháton — Mümnich Ferenc, két forradalom és három háború veteránja. Páliffy György a

608