Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 5. szám - "Költészet és valóság" - Takáts Gyulával Hozzák a derű képletét című verséről beszélget Kabdebó Lóránt
Végső fokon arról van szó, hogy a könyvek hangulatát is vittem és hoztam. Az utazások, tervek hangulatát vittem Olaszország felé egy nagy protektor munkájával. Ez a nagy irányító protektor maga Janus Pannonius volt. Tehát megint egy pannon kiöltő, akinek a protekciójával jutottam én oda le aképpen, hogy (Rómába a Magyar 'Akadémiába azért hívott meg Kardos Tibor, hogy Janus Paninoniust fordítsak. Tehát, hogyha ezt vesszük, akkor azt kell mondanom, hogy nemcsak megint a környezettel szembesültem — mert Velencét éppen úgy láttam, vagy Padlovát, mint ahogy Janus Pannonius —, de ott a latin szövegből is a magyart tudtam kivenni a fordításaimban, és ez minden bizonnyal megint csak közelebb vihetett engem egy ilyen úgynevezett pannó- niai lírához. De még egyet mondok, most hirtelen jutott eszembe. A legmegdöbbentőbb élményem volt talán, amikor a Pó-síkságon átutaztam, a kertek nagy kultúrájú művelése. Akkor határoztam ón el magamban azt, hogy kertet kell vásárolni! Kertet kell venni! Kertté kell alakítani körülöttünk a világot! Kis példája lett ennek a becei kert. Nagy példája pedig egy iPó-síkság, vagy pedig egy Hollandiának az óriási és gyönyörű kertjei. De a kerteket, ha vesszük, a szellem kertjeit se feledjük. A reneszánsznak a kertjei talán a legszebbek. Azok a kertek, amelyeket a művelt emberek művelnek ki, lelkűkben, környezetükben. (Hát példának okáért mikor tekintették úgy rá hazánkra, Európával teljesen egy szintűnek tartva, mint Mátyás udvarára a külföldiek is, élő paradicsomnak nevezve azt. Tehát így jutottam a gondolathoz, hogy kerthez jussak. Ez nagyon érdekes, ahogy rögtönzésed a becei kertedre utal, és egyben eszményeidre és az életedre is, de ez hasonló rögtönzésre ad nekem is alkalmat: egy másik kertre, egy versciklusodra utalnék. A Heszperi-dák kertjén innen címűre, te is említetted már előbb, amelyikben szintén Bece, görög, magyar, latin világ, görög-római mítosz és hazai mindennapok keverednek, tehát tulajdonképpen ennek a kertnek előbb felvázolt filozófiai és poétikai megvalósítása. A Heszperidák kertjén innen című ciklusom arról vall tépett reménnyel, hogy az emberiség hogyan találja meg a boldogságot oly értelemben, hogy a Heszperidák kertje ne csak a mítoszokból kísértsen, Ibanam a kezünk alól ragyogjon világunkra. Olyan költemény-ciklus, amelyik a költészet érteknére-lényegére is utal, és utal a (költészet lényegén túl magára az emberi környezet fizikai világára, állapotára is, az ember fizikai életére is, mert a kertet nemcsak én és mi műveljük, hanem a munkám által a kert, a munka műivel engem és minket. Űgyanúgy, ahogyan egy kést egy köszörűlkövön lehet élesíteni. Es ezt tragikus szemmel nézem, mert embertelen az, ahogyan pusztulnak ki nálunk a gyönyörű szőlők, akár Badacsony vidékén, akár pedig Becehegy környékén is. Egy vad, új életforma csak azért veszi meg már a szőlőt, hogy ne szőlőiművelés legyen, hanem azért, hogy villa és garázs legyen azon a területen. Egy emlbertnevelő életformát és stílust és egy tájat tesznek tönkre. Olyan egy kicsit erre, mint a taorminai görög színháznak a romjai. Ugyanúgy állnak itt a tönkrement présházak és a tönkrement teraszok, mint ott az oszlopok, ívek, kövek. Ezt a kettőt azért kapcsoltam így össze. A pannon líra alakulásának fokozatait néztük végig e versről beszélgetve, most e líra magasáról térjünk vissza a valósághoz, az élethez, a te mindennapjaidhoz. Mit jelent neked az életedben Becehegy, és tulajdonképp hogyan jött létre, hogy alakítottad ki? Mi a Becehegy története? 458
