Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 5. szám - Száraz György: A tábornok XXVI. (életrajzi esszé)

József nádornak és Buttler grófnak öltözött akadémikusokkal. Szemük se rebbenhet, amíg el nem hangzik az „ünnepi óda”; de akkor sem, amikor „különböző korok egyenruháiba öltözött” társaik hódoló virágcsokrokat helyeznek lábaik elé.

1930 különben is az évfordulók esztendeje: az egyház Szent Imre jubileumra készül, de 10 év telt el Trianon óta és 10 éve kormányzó Horthy Miklós. Február 20-án a képviselők szavaznak az évfordulós javaslatokról, „egyhangú lelkesedéssel”, másnap a felsőház, „folyton megújuló ünneplés közben”: rádium-intézetet, kertes családiház-telepeket neveznek el róla, és nevét viseli majd a fölépítendő Boráros-tári híd is. Jubilál a prelátus népjóléti miniszter, Vass József és Klebelsberg Kunó: nyolc éve ülnek a bársonyszékben. Pékár Gyula fölavatja saját szobrát, amelyet Kisfaludy-Stróbl készített a Petőfi Társaság megrendelésére. Pár nappal előbb az Ady sárszobrot avatják a Kerepesi temetőben, ezt „csak” a barát, Csorba Géza alkotta, a hivatalos szónoklatot pedig egy névtelen fővárosi tanácsnok mondja.

Ferenc József is most lenne százéves. A kormányzóvá lett szárnysegéd a nyáron majd föltűnés nélkül megkoszorúzza szobrát a Ludovika kertjében; de egyelőre csak a (Magyar Színház emlékezik: az Alomkirályné című „kilenc képes legendát” játssza, főszerepben a császárszakállas Hegedűs Gyulával és a 1 o vág lók ősz tűrni ös Fedák Sárival. Rudolf „királyfit” egy fiatal színész, Jávor Pál, a „magyar gráfot”, FedákiErzsébet „titokzatos” szerelmét Beregi Oszkár alakítja. A közönség estéről estére megtölti a széksorokat, az idő kedvez a nosztalgiának.

Amikor február 04-én eltemetik Radics Bélát, a „királyok prímását és prímások királyát”, a tolongás oly nagy a sír körül, hogy 34 súlyos sebesültet visznek el a mentők. 26- án a világhírű ölasz énekesnő, Amelita Galli-Gurci hatalmasan megbukik a Traviátábsm; a füttykoncertre évek múltán is 'büszke Pest műértő közönsége. Másnap örök búcsút mond az országnak Orth György, a nagy labdarúgó: Chilébe indul edzőnek. Március 15-én díszmagyaros küldöttségek tisztelegnek sorra a királyi palota fogadótermében: hozzák az ország törvényhatóságainak szattyánbőrbe kötött hódoló feliratait a jubiláló kormányzónak. 15-án ismét kivonulnak a cigányzenekarok a Kerepesi temetőbe, a nótaköltő Fráter Loránd ravatalához. Pár nappal később a kórházban meghal Szalay Laura, a Bezerédy-utcai leányiskola növendéke, aki kiugrott az ablakon, mert egy „púder-razzia” során szépítőszereket találtak nála.

Február eleje óta folynak a tömeges elbocsátások országszerte. Márciusban a bedó-rendszer miatt sztrájkba lépnek a Ganz-hajógyár munkásai, aztán Csepel és Kispest 'következik. Április első napjaiban egymást érik a munkanélküliek tüntetései a Parlament előtt, a Rákóczi-téren, a Belvárosban, vidéken. A Szociáldemokrata Párt most „aratja” a peyeri politika termését: a szakszervezetek taglétszáma, amely 1922-ben még 200 ezer fölött volt, 1929-ben is 11(10 ezer, 1930 tavaszának végén már csak 87 ezer.

Április elején Bethlen Rómában tárgyal, Pesten pedig kézre kerül Medvegy Vili, a betörőkirály. Táblákat szerelnek a telefonfülkékbe: a rongálok ezután két évi börtönnel büntethetők; (kereseti forrás lett ugyanis gittel eltömeszelni a visszaadó szerkezetet, és este „megfejni” a (benne ragadt aprópénzért. A hónap végén (kitiltják az országból Feinsillber Róbertét, foglalkozását tekintve — a cím- és lakjegyzék szerint — misszionáriust. Ősz szakállát, kucsmáját, fehér ingszerű lebernyegét ismerte egész Budapest, ha intett a görcsös botjával, két megálló között is fölvették őt a villamosvezetők. Éveken át mérte hosszú nyelű

444