Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 5. szám - Ágh István: Dani uraságnak (lírai szociográfia)

ÁGH ISTVÁN Dani uraságnak VI. Jó ideig nem írtam, nem volt ikedvem -kimozdulni a télen. December elején akkora hó esett, hogy leállt az ország közlekedése. Ünnepek alatt a családom­mal ettem, ittam, pihentem, mint mindannyian, s hagytam a kemenesaljaiakat maguknak. Aztán meg a fogadtatás nehézségei; -Somjenbe akartam menni, de a tanácselnököt iskolára küldték, nem fogadhatott, maradt minden a kora ta­vaszra. Most, február közepén emeleti ablakomnál szöszmötölök asztalom fö­lött. Elöhb bevásároltam napi élelmünket a boltiban, meg a pótolni való cukrot és kávét, s azon mérgelődtem, megint milyen drága minden, alig kaptam vissza száz forintból. Egy kiló krumplis kenyér 8 forint, liter tej 6, húsz deka jobb fajta kolbász, melyet gyulainak neveznek -25, a cukornak kilója 18, tíz deka kávé a gyöngébb fajtából 25, a napi csomag cigaretta 10 forint. Holnapra el­fogy a tojás, bolnaputánra a liszt — egybevetve minden reggel majdnem 100 forintot hagyok a boltban, aztán a feleségem veszi a húst, zöldségeket, gyü­mölcsöt, magamban is iszom bort, korán reggel egy kupica pálinkát, vendégeket is fogadunk néha. S mert a fűtésért, világításért, lakásért, közlekedésért, va­lójában mindenért kell fizetni, s szabad írók és művészek lévén feleségemmel, rendszeres fizetésünk nincsen, máról holnapra élünk. Igaz, szőlőnket és bú­zánkat nem veri el a jég, kukoricánkat az aszály nem sápasztja pikulés leve­lűvé, mégis úgy aggódhatunk, mint a földművesek, akár a Tekintetes Űr. Hogy a forint értéke Uraságod idejében mekkora volt, nem kérdezem, hi­szen hagyatékában kellő alapot találtam, s abból következtethetek. A Nemzetes Asszonynak Sopronból küldött levelekből kiírtam magamnak a (következőket: „Mihelyt az út engedi, a búzát tisztán megrostálva Hetyére küldd, hogy azt a hetyei kocsis ide hozhassa, mert itt elkél 12 forintra.” A búza mai ára mázsán­ként 600 forint körül van. „Lídiának küldök egy huszonöt forintos karikagyű­rűt, mert jegygyűrűnek mindenek olyant szoktak.” iMa az arany jegygyűrű kétezer—háromezer forint körül mozog. „A hetyei ökröket eladtam nyolcszáz- harmincöt forinton, de ismét más fiatalabbakat vettem hatszázon.” Egy pár fiatal ökörtinó ára -mostanság 36—38 ezer forint. Ennyit kapok egy vastagabb verseskönyvemért, melyből négytagú 'család-óm éppen megélhet három hónapon át. Bizony, mi nem vagyunk, s Uraságod se az a iBattyány Fül-öp herceg, aki díszihin tójára hét mázsa ezüstöt veretett 1820-ban, sem Esterházy herceg, aki másfél millió mai forintért csináltatta díszmagy altját. Így morfondírozok, s megállapíthatom, jól -becsapta a Gyertyaszentelő a ma­darakat. Gerlémet költésre csábította a nap nyárfámon, de visszajött a tél, az anya kiszórta fészkéből a tojásait, törött héjakat találok a földö-n, egyik nap a fészek is eltűnt, s látom, a szomszéd fűzre telepítette át rossz emlékeit fe­lejtendő. A hó, s a -hideg az Úr szülőföldjétől él mégsem szakított, sokat gondolok rá, tervezem a látogatást, levelezek D-vel, könyveket tanulmányozok. A minap 402

Next

/
Thumbnails
Contents