Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - Rónay László: A lét ellentmondásai - Juhász Ferenc: A tékozló ország (tanulmány)
Ebben a rövid részletben egyébként mintha a zsoltárok dallama is vdsszazengene. A kurucos-zsoltáros hang mindvégig — hol rejtve, hol a felszínen — A tékozló ország költői lélegzetvételének egyik meghatározója. A vers egyik legszebb lírai betétje egy Márda-sequentia tra vesztédé ja {jellemző módon a költő akkor szakítja meg ezzel az epikus előadást, midőn látomása szerint „töviskorona árnyékában szoptatta kicsinyét egy tojás-csecsű kicsi nő”. E látvány hatására illeszt a cselekménybe egy huszonnégy versszakból álló himnuszt, melynek refrénje [„Mária, segíts!”] egyszerre idézi az archaikus népi imádságokat, és a litániákat). E himnusz képrendszere azonban sokkal inkább merít az Énekek éneké bői, annak jelzői elegyülnek Juhász Ferenc saját szó-leleményeivel, melyek hibátlan teljességgel illeszkednek a profán imádság szövegébe: Vérző arany-kanca, szenvedésünk anyja, jóság televénye, anyák példaképe, Mária segíts, Mária segíts. A költő elsősorban a középkori himnusz modorát idézi újra ebben a tökéletes szépségű részletben. Ösztönös és kivételes tehetsége abban mutatkozik meg, hogy a hagyományos — és a fordításokban kissé „szemérmesen” hagyományozott — anyagot kiszabadítja tartózkodásából, asszony és férfi örök princípiumainak harcát és megbékélését éreztetve benne. Hibátlanul illelszkedik ez a himnusz — minden profani- zálásával együtt — az európai, de a magyar hagyományba is. Ez utóbbival kapcsolatban gondoljunk olyan példákra, mint a Gaude Virgo gloriosa Mater Christi kezdetű ének, melynek strófáiban jól érezni a török hódoltság igájában sínylődő magyarság reménykedő, könyörgő geszutás: Esedezni színed előtt Magyarország, Fáradt kezét segítségért nyújtja Hozzád, Te kezedbe teszi sorsát, Töröknek rabságából, hogy kihozád. (Sík Sándor fordítása) A török elnyomás helyébe Juhász Ferenc profán Mária-himnuszában a kegyetlen nemesség hatalma alól való menekülés könyörgő reménysége lép: Nemest zabolázd meg, urat adóztasd meg, halált tőlünk foszd meg, kínod velünk oszd meg, Mária segíts, Mária segíts. De idézhetünk a magyarországi himnusz-költészetből más példákat is, melyeknek inkább képanyaga, látásmódja hatott Juhász Ferencre! A Sequentia de Domina Nostra Virgine Maria (részben szintén az Énekek énekére visszautalva, de talán a népi imádságok szókincséből is merítve) merész — mondhatnánk: világi — fordulatokkal idézi a szüzet: Teljes rózsa, nincsen tele, Nincs egyetlen szepleje, Szeplőt eltüntető. 371