Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 4. szám - Juhász Péter: Kolostorok, századok (tanulmány)

megteremtése után Borisz ügy látta, hogy teljesítette feladatát, ezért legidősebb fia, Vladimir javára lemondott a trónról, és a Pliszka melletti kolostorba vonult.

Vladimir azonban (889—893) szabad teret engedett a régi, pogány vallás visszaállítására irányuló törekvéseknek. Borisz, aki fia Palikájában egész életművét veszélyeztetve látta, nem nézhette tétlenül a keresztények üldözését, kilépett a kolostor magányából, megjelent a fővárosban és Vladimir helyett kisebbik fiát, Szimeont ültette a trónra.

A BOLGÁR ERODÁLOM ARANYKORA

Szimeon az egyik legjelentősebb középkori uralkodó volt, okos, művelt és erőskezű. Gyorsan helyreállította és megszilárdította a fejedelmi hatalmat és nagy hadjáratot indított Bizánc ellen. Egymás után foglalta el Bizánc balkáni területeit. Macedóniában és Albániában új területek váltak a bolgár állam részévé. Bizánc fölött aratott nagy győzelmei után Szimeon a bolgár egyház akkori fejét pátriárkává nyilvánította s ezzel megteremtette a bolgár egyház függetlenségét. Az állam és az egyház hivatalos nyelvévé a bolgár-szláv nyelvet fogadtatta el, és elhagyva a bolgár—török káni címmel egyenértékű fejedelmi („fcnyaz”) címet a „bolgárok és a görögök cárjá”-nak kiáltotta ki magát. Haláláig nem adta fel tervét, hogy megszerzi a bizánci trónt.

A X. század első negyedében bekövetkezett területi gyarapodás óriási gazdagságot halmozott fél a fejedelem és a bolgár arisztokrácia kezében. Létrejöttek az anyagi és szellemi kultúra jelentős fellendülésének, az építészet, festészet, irodalom stb. felvirágzásának a feltételei.

Szimeon a konstantinápolyi főiskolán nevelkedett, a bizánci arisztokrácia gyermekei között. Csaknem tíz esztendőt töltött Bizáncban. Kortársak tanúsítják, hogy tanulmányozta Démoszthenész retorikáját és Arisztotelész szillogizmusait. Trónra- lépése előtt részt vett a bolgár szellemi élet és az egyház szervezésében és irányításában, trónralépése után pedig közvetlenül támogatta és irányította a preszlavi és az ohridd iskola könyvíróit. Széles látóköre és alapos tudása révén ő volt e két iskola, különösen a hozzá közelebb eső preszlavi iskola lelke. 893-ban Klimentet Dél-nyugat Bulgária (a mai Macedónia) püspökévé nevezte ki (Ohrid központtal), az ő helyébe pedig Preszlavból Naurnot küldte le tanítónak és hitszónoknak.

Ebben az időben Bulgáriában és Angliában alakultak ki Európa első középkori nemzeti kultúrái. Szimeonhoz hasonlóan egyedül csak Nagy Alfréd virágoztatta fel hazája nemzeti kultúráját iskolák alapításával^ külföldi tudósok meghívásával, az angolszász krónikaírás megszervezésével, latinból fordított, inkább gyakorlati, mint irodalmi célú műveivel. Ilyen gyakorlati céllal állították össze Szimeon korában az első jogtudományi írásos emléket is, mely Az emberek feletti ítélkezésről címen ismeretes.

Amikor Szimeon 893-ban székhelyét is áthelyezte Pliszkából Preszlavba, az új fővárosban pompás palotát építtetett, amely hatalmas termeivel és gazdag márvány- díszítésével még romjaiban is lenyűgöző látvány. A krónikások szerint Preszlavot 28 éven át építtette és szépíttette. A főváros legértékesebb építészeti emléke az úgynevezett Kerek templom a palota közelében, a Külső Város déli részén egy teraszon állt. Arany templom-nak is nevezték. Egyes források szerint kupoláját aranylemezek borították. Tágas és gazdag kolostoregyüttes között emelkedett, és nemes sziluettjével megszépítette Szimeon fővárosát. Ebben a kortársakat elkápráztató fővárosiban a szellemi kultúra és művészetek is felvirágoztak, s kialakult a bolgár irodalom úgynevezett „aranykorát” megteremtő irodalmi kör, amelynek legismertebb alakja Borisz fivére, Doksz, akit a krónikák a kor szellemi élete irányítójaként emlegetnek, valamint Konsatantin Preszlavszki, a bolgár főváros első szláv érseke, továbbá Hrahar barát és János exarcha. Az exarcha későbbi jelentése „kolostori felügyelő”- a pétri- árkátus vagy az érsekség mellett. Ha már a IX. sz. végén is ezt jelentette, akkor Szimeon idejében már annyi kolostor működött Bulgáriában, hogy szükség volt külön kolostori felügyelő kinevezésére. János exarcha életéről rendkívül keveset tudunk.

353