Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - Juhász Péter: Kolostorok, századok (tanulmány)
Mindenesetre a preszlavi irodalmi iskola egyik legszélesebb látókörű és legtermékenyebb írója és fordítója volt 850 táján. Legjelentősebb alkotása a Hat nap (Sesztod- nev), amely a világ hat nap alatt történt .teremtésének vallásbölcseleti magyarázatát tartalmazza. Műve bevezetésében Szimeon cárhoz fordul, dicsőítve nagyságát s Presz- lav palotáinak és templomainak pompáját: „Amikor valamelyik szegény, egyszerű paraszt messziről a fejedelmi vár kapubástyái felé jön, és nézi őket, elcsodálkozik; amikor a kapuhoz közelebb ér, belép és meglátja a kétoldalt kövekkel és fafaragással ékes épületeket, elálmélkodik; ha pedig bemegy a várba, és meglátja a magas palotákat s a kívül kővel, színes fával, belül pedig márvánnyal, rézzel, ezüsttel és arannyal bőségesen díszített .templomokat, hát nem tudja, mihez hasonlítsa őket, mert a saját földjén ilyesmit nem látott, csak szalmakunyhókat — szegény feje szinte az eszét veszti a csadóikozásiban. Ha pedig történetesen meglátta a fejedelmet is, gyönggyel kivarrott ruhában, nyakán aranyfüzérrel, kezén karperecekkel, derekán ibársonyövvel felövezett arany- karddal, kétoldalt pedig arany nyakláncos, öves és karpereces, ülő bojárokat, bizony ha visszatérve a saját földjére, valaki megkérdezte: »Mit láttál ott?« — ezt felelte: »Nem is tudom, hogy mondjam ezt el; csak a saját szemetek tudna méltán betelni annak iá gyönyörűségnek a csodálásával; én magam nem tudom nektek úgy lefesteni, ahogy kellene, azt a gyönyörűséget és rendet. Csak ha valamelyiktek a saját szemével látja, és testetlen elméjével átgondolja, tudhat majd kellőképpen lelkesülni érte.«” Szimeont Bulgária Nagy Károlyának is nevezhetjük. Ugyanolyan nagy barátja volt a tudományoknak és a művészeteknek, mint Nagy Károly. Az ő udvarában is a literátorok, teológusok és tudósok sokasága rajzott. Szimeon azonban sokkal műveltebb és szerencsésebb is volt Nagy Károlynál, akinek kardforgatáshoz szokott keze sohasem tanult meg írni. Míg Aachenben longobárdok, angolszászok és spanyolok játszották a vezető szerepet, Szimeon Preszlavban és Ohridban honfitársaiból toborzott irodalmi iskolát, amely nemcsak a nemzeti kultúra alapjait rakta le, hanem megteremtette a bolgár irodaiam és művelődés valóságos aranykorát is. A bolgár irodalom aranykorának legnagyobb írói egyénisége Konsztantin püspök. Első és legjelentősebb alkotása az Oktató evangélium (Ucsitelno evangelie), amelynek három XII—XIII. sz.-d másolata maradt fenn. A preszlavi és az ohridi kolostorokban létrejött irodalom nagyban hozzájárult a bolgár—.törökök és a szlávok közötti különbségek felszámolásához, a bolgár nópiség megszilárdításához és a szláv nyelv végleges diadalához. Ez az irodalom egyidejűleg hatással volt a Bulgáriával szomszédos szláv országokra is, mindenekelőtt a kijevi Oroszországra, ahová főleg 988 után hatolt be, amikor az oroszok is megkeresztelked- tek, és szükségük lett a nép számára szláv nyelvű liturgikus és irodalmi művekre. Ilyen könyveikhez csak Bulgáriáiban juthattak, amely ebben az időben a legjelentősebb szláv kultúrközpont volt. Az orosz egyház változtatás, nélkül vette át és másoltatta le a bolgár műveket. Borisz fejedelem és Szimeon cár korában az ország távoleső részein is keletkeztek kolostorok. Közülük kezdetben sok a vidék hűbérurának temploma vagy kápolnája volt. Ebben a korban alapították a Ruen csúcsán is a kolostort, ahol Ivan Riiszki néhány évet töltött. I. Komnénosz Elek (Alexiosz — 1081—1118) bizánci császár a szmoljani kerületet 1083-ban Grigoriosz és Apasziosz Bakurianinak, a két grúziai származású nagyúrnak ajándékozta harci erényeikért és a császárságnak tett nagy szolgálataikért. Bakuriani a völgy bejáratát őrző sztenimakhoszi i(a mai aszenovgradi) vár és ima is fennálló templomának megépítését követően a völgy távolabbi részén, a Csaja patak vadregényes szurdokában nagy kolostort építtetett, ahol öreg napjait kívánta eltölteni. Grigoriosz Bakuriani óhaja az volt, hogy a kolostort ne görögök irányítsák, csupán az írnok legyen az, aki a felsőbb egyházi hatóságokkal tartja a kapcsolatot. Alig három évre a kolostor megalapítása után Grigoriosz Bakuriani elesett a besenyők elleni csatározásban. A dúsgazdag hűbérúr minden vagyonát a kolostorra hagyta, amelynek görög és grúz nyelven írt alapítólevelét — mivel az a konstantinápolyi pátriárka tudta és engedélye nélkül készült — a jeruzsálemi pátriárka 1084-ben megerősítette. A 354
