Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 4. szám - Száraz György: A tábornok XXV. (életrajzi esszé)

könyvei, diákköri kacatjai között, és szokatlan, hogy nem hallja maga körül a hálókörlet éjszakai neSzezését. Az ünnep reggelén fölpróbálja a vállbán megszűkült érettségi öltönyét, aztán mégis uniformist'húz, miközben öccse a kardfogásokat próbálgatja — s amikor anyja oldalán elindul a tízórás misére, maga is élvezi a „fénymázas topán” csikorgását a havon.

Január 6-án vonul be ismét a Ludovikára.

*

1929.

Az új esztendő szibériai téllel köszönt Európára. A Riviérán hógolyóznak, Németországban hidak repednek meg a hidegtől, a velencei Szent Márk teret hó borítja. Budapesten „ínség-szenet” osztanak a szerencsésebb szegényeknek, a Köztisztasági Hivatal Liliom-utcai irodája előtt hosszú sorokban állnak a hómunkára jelentkező munkanélküliek. Törnek a vízcsövek a fagyott földben, a beállott Duna majd csak március végén kezd zajlani, a rakpartok mentén jéghegyek tornyosulnak.

Lubitsch Oroszországját pergetik a Corvin moziban, némi huzavona után: a cenzúra akadékoskodott a cárgyilkosság miatt; a főszerepben Emil Jannings, a gyilkost fiatal színész játssza, a cowboy-filmek későbbi sztárja, Garry Cooper. A nagy bálvány Dolores del Rio; Ramona, az indián hercegnő slágerét egész Pest énekli a mozizenekarok nyomán. Hollywood változatlanul Alomország fővárosa: végzetes asszonyok, sportlédik, raff inált ártatlanságok váltogatják egymást a vásznon, vibráló gyorsasággal: Lya Mara, Mary Pickford, Norma Shearer, Lupe Velez, fürdőruhában, estélyi toalettben, lenge pizsamában, házias kiscicaként. És Fairbanks, Adolphe Menjou, trópusi sisakban, cári vállrojtok- kal, nyalka magyar huszáruniformisban . ..

Az emberek mohón falják a tudósításokat Lindbergh mézesheteiről, s a valóravált limonádé-regény hősnőjéről, Carron kisasszonyról, a „gyönyörű cukrászlányról”, akit Aga Kán, a világ leggazdagabb embere készül feleségül venni. A kormányozható német óriásléghajó, a Graf Zeppelin röpköd a világrészek között, márciusban még Budapestre is ellátogat; a nagyvárosok fölött elúszó óriás test ihlettel szolgál a filmíróknak és az eljövendő háború „futurológusainak”. Byrd ezredes a Déli Sarkon randevúzgat Scott kapitánnyal, a száműzött Trockij Konstantinápolyban szervezi a világforradalmat, XI. Pius pedig ünnepélyesen kibékül az olasz állammal, és véget vet a pápák „vatikáni fogságának”. Márciusban meghal Foch, a „győzelem marsallja”, a temetésen még ott van Clemenceau, a Tigris, de ő sem éri meg a következő telet. A faarcú Coolidge elnök helyét a Fehér Házban és a képmellékleteken elfoglalja a kedélyes, mosolygó Herbert Hoover, s a „boldog Amerikában”, amelynek útjain 1929. január elsején 24 és fél millió autó, a földkerekség gépkocsiállományának 80 százaléka robogott, megszületik az új jelszó: Keep smiling! tessék mosolyogni ... Európában is népszerű lesz hamarosan a „jókedv és derű amerikai apostola, Prentice Mullford, aki „metafizikai kapcsolatot” érez „külső és belső világ” között: „aki sokat mosolyog, előbb-utóbb jókedvű lesz!” Az „american smile” majd csak október végén torzul kínos vigyorgássá, amikor a new-yorki tőzsde egyetlen pánikos napjának árfolyamvesztesége meghaladja az 50 millió dollárt.

Változatlanul sztárja a képeslapoknak a hófehér szakállú vén rosszcsont, Bemard Shaw; de a fiatalító bécsi Steinach professzor helyét elfoglalja a ma333