Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 3. szám - Száraz György: A tábornok XXI(V. (életrajzi esszé)

nú” hallgatók, az ott kaipott képzés alapján nem lesznek beoszthatok a közös hadsereg állományába. Az „egyenjogúsítás” tehát elmaradt, a „kapu” a honvédség felől átjárhatatlan továbbra is.

18712. augusztus 3il-én megtörténik az épület átadása, októberiben becikke- lyezik a „magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémiáról” szóló törvényt, s az intézet novemberben megnyitja kapuját. Két különálló részlege van: a tisztképző tanfolyam, ahol a honvédségi tényleges szolgálatból jött „szabadságolt állományú hadaipródokat” képeznek, és a tiszti tanfolyam, amely továbbképző jellegű, már legalább kétéves csapatszolgálatot teljesített tisztek számára.

Az érdeklődés bizony nem nagy a „tisztképző tanfolyam” iránt. Az előirányzat szerint 100 hallgató fölvétele lehetséges; az első — 1872—73-as — tanévben a létszám csak 85 fő. 7il-et avatnak hadnaggyá közülük, egy esztendei képzés után. A következő évfolyam már csak hadaprődként Végez. Egészen 1883-ig kísérleteznek különböző formákkal, de a tanfolyamok sohasem érik el a rendszeres tisztképzés színvonalát. Nem tolongnak a jelentkezőik, a felvételi mérce ehhez képest alacsony; ebben az időszakban még nős emíberek is vannak a hallgatók között. Tíz évvel a megnyitás után, az 1881—82-es tanév végén így összegez a Ludovika igazgatósága: „. .. a tapasztalat azt mutatja, hogy sokan a tanfolyam hallgatására kiszemelt egyének közül nemcsák társadalmi műveltség és előképzettség hiánya miatt, de a szellemi képesség, testi állapot, sőt igen gyakran rossz jellemtulajdonságánál fogva sem bírták azon képességekkel, amelyek egy leendő tiszttől követeltetnek.” Sokan vannak, mondja a jelentés, akik „nagy szigor alkalmazása mellett” elvégzik ugyan a tanfolyamot, de „mint hiányos iskolai képzettséggel vagy helytelen társadalmi érintkezési formákkal bírók”, aláássák a tiszti tekintélyt és a „képzettebb elemeket is a katonai pályától elidegenítik”. Ezért — hangzik a javaslat — „a csapatparancsnókoknak szigorú kötelességévé lenne teendő, hogy az előkészítő tanfolyamiba négy középiskolai osztálynál kevesebb, vagy csak elemi iskolát végzett s jobbára iparosmesterséggel bíró egyéneket csak azon esetben hozzanak javaslatba, ha az illetők hosszabb idejű szolgálatuk alatt kiváló szellemi tehetség és társadalmi műveltség jeleit adták ...”

18813 februárjában Ráday honvédelmi miniszter az uralkodó részvételével tartott katonai értekezleten kijelenti, hogy a honvédtisztek zöme századiparancsnoknak sem alkalmas; tartalékosokban is akkora a hiány, hogy mozgósítás esetén egy honvéd század mindössze Ikét tiszttel tudna kivonulni. A Ludovika hallgatói „csak kereskedőkből, mesteremberekből, sőt csak elemi iskolát végzett parasztfiúikból állnak”, de még így is kevés a jelentkező; ugyanakkor folyvást sokszoros túljelentkezés van a közös hadsereg tisztképző iskoláira. Javasolja hát a Ludoviceum átszervezését a császári és királyi hadapródiskolák mintájára. Ferenc József elismeri a reform szükségességét, de gyorsan hozzáteszi: Ausztriában ez „politikai nehézségeket” Okozna; legjobb lenne hát a Lu- dovikát „valami kadét iskola-félévé” alakítani s a tárgyak egy részét németül oktatni, hisz „az olyan honvédtiszt, aki nem tud németül, valójában nem használható”.

Végül megtörténik az átszervezés; az uralkodó szentesíti az 1883. évi XXXIV. törvénycikket, s ezzel elkezdődik a Ludovika második, növendék-korszaka. 14—(1(6 'éves, önként jelentkező fiatalokat vesznek föl, akik négy éves, hadapródiskolái jellegű kiképzés után kerülnek hadapród-tiszthelyettesként — azaz: zászlósként — a honvéd csapatokhoz. A Ludovika katonai nevelőintézetté

244