Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 3. szám - Száraz György: A tábornok XXI(V. (életrajzi esszé)

ciák nyáron már Győr alatt hadakoznak, az inszurrekció elszenvedi utolsó, csúfos kudarcát — és a békekötés után elkezdődik a huzavona a Ludoviceum ügyében. Bécsnek most már nem sürgős a dolog, elképesztő huzavona, aktatologatás, bizottságosdi kezdődik. József nádor tervezete csak 1812 elején kerül az Udvari Haditanács elé, néha évekbe telik, amíg egy-egy okmány eljut a Magyar Kancelláriától a Haditanácshoz. Mind több az ülés, mind több a halogató javaslat. Közben omladozik a váci épület: a falak repedeznek, leszakad a lépcső, viharok rongálják a tetőzetet. Fogy a pénz; az igazgató — ezredesként kapta kinevezését, most már tábornok — 1816 októberében jelenti, hogy a Teréziánumot az összeomlás veszélye fenyegeti. A nádor sürget, most már a nagyszombati rokkantak házát szeretné meszerezni a váci rom helyett. I. Ferenc hallgat, a Haditanács nemet mond, hivatkozva a rokkantak érdekeire.

Az 1827-iki országgyűlés törvénybe iktatja a „Ludovika katonai akadémia” haladéktalan felállítását. József nádor föliratban támogatja az „ésszerű és Iköny- nyen teljesíthető” óhajt: a tisztképző intézetet Pesten, az ország középpontjában kell elhelyezni, s az alap javára elárverezni a váci Teréziánumot, mivel „ez az épület teljesen elpusztult és immár kijavítani sem lehet”. (Az omladék majd csak 1886-ban kél el, előbb elmegyógyintézetet terveznek oda, végül 1855- ben országos börtönné alakítják.)

A nándor 118129-ben Pollack Mihályt bízza meg, hogy készítse el a pesti Ludoviceum tervét az Qrczy-családtól 60 ezer forintért vásárolt telekre. 1830 június végén pedig már jelenti a Hazai és külföldi Tudósítások, Kultsár István lapja: .......csírája csinosodásunknak a Ludoviikáról neveztetett Katona-Akadémia, melynek felállítása a közelebb múlt országgyűlés határozatánál fogva Pestre rendeltetvén, evégre a Mélt. Báró Orczy Nemzetség kertje... megszereztetett; hol is tavasz óta a Ikőmívesi munkák igen serényen folynak. Tegnap, Jiun. 218-dikán vettetett meg ezen nemzeti fényiünknek alapja, midőn ő Cs. K. Fő Hercegsége Jósetf, szeretve tisztelt Nádorunk ... a Ludoviceánalk talpkövét délutáni 6 órakor minden kitelhető fényes pompával letette.”

1888 elején már tető alatt áll az 'épület, de fogy a pénz, a munka akadozik. Folyik ismét a közadakozás; ekkor teszi a boldogtalan Buttler gróf a maga különleges bőkezű alapítványát „öszvesen 20 ifiaknak ezen Intézetbe leendő felvételiökre és neveltetésökre”. 1836 második felében Pollack az elkészült és berendezett Ludoviceumot átadja megbízóinak. Az országgyűlés november 1-re teszi a megnyitást, s az uralkodó elé terjesztett törvényjavaslatban azt is leszögezi, hogy az akadémián „minden hadi és más tudományok mellőzhetetlenül és kirekesztőleg magyar nyelven taníttassanak”. V. Ferdinánd hajlandó megerősíteni a javaslatban foglaltakat: de nem járul hozzá, hogy magyar bizottság dolgozza ki a Ludoviceum tantervét és „szükséges esziközök hiányéban” lehetetlennek tartja a magyar nyelvű oktatást.

A folytatást így mondja el országgyűlési ikövetj elöntésében Deák Ferenc, „ő felsége a nemzeti ajánlást el nem fogadván, azt, amit a nevelési rendszernek egy országos választmány általi megvizsgálása iránt és a magyar nyelvre nézve kívántunk, félrevetette... Mi tehát, látván, hogy ezen ön költségünkön felállítandó s nevelési rendszerét is a mi kizárásunkkal önmaga kívánja elrendelni a kormány, s nem akarván a nemzet pénzén egy oly intézetet létrehozni, mely növendékeiben a nemzetiséget is elfojtva, azokat nem magyar honfiakká, hanem csak Ausztria katonáivá formálhatná, készebbek voltunk inkább az intézet felállítását ezúttal felfüggesztve látni, mint föntebb említett feltételeinktől elállni.”

238