Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 11. szám - Goderdzi Csoheli: Csobolaurik és Csohelik, Jellem (elbeszélések, Istvánovits Márton fordításai)

GODERDZI CSOHELI

Csobolaurik és Csohelik

Dumachában Aphdaurik élnek, Atniohiban — Tamnáiaiurilk, Csobolauirtá- bain — Ciklaurik vagy Csobolaurik, Csokiban pedig a Csohelik.*

— AM íflárffi a talpán, mind Csofhelii! — jelenti Iki öntelten a Sugliamok Fov- liaája, és a többi csohifoedi is helyesel neki.

— Cso-iodhelik mi-i-áéle népség, nyo-o-amorultaik, e-e-emberevőtk; akik le-e-egényék vasagyunk, miinid Cso-io-aholauriík va-agyunik! — replikiázik Szo- lomanai.

A Csolbalajurik azért mondják emlberevőkinek a csdh obeli'eket, mert hegy ezek garázda verékedősök.

— E-ÍE-gy ,C®CHo-lheli a-alhogy já^áirnii rae-e-egtamul ve-verekediná Iké-ész — dühösfcödik Saoloímanai.

— Aki ffiérlfi a talpán, mind Csoíheli! (Miféle népség a Csoboalurik, isten egy nyelvet adott nekik, evvel se élnek rendije szerint, azok előlbb összetörik a nyelvet, aztán kezdenek (beszélni.

— Dü-üböngő ma-aljmioik, vi ~iszály kod ók, nyoo-marultafc — így Szolomonai, nem maradván el a Osohelifc mög&tt.

Szolomanai a Csdhelilket laginkíáhb .azért gyűlöli, mert aíhányszar csak elmentők azok falujába leánykérőbe, annyiszor vissza is küldték őket.

— Előbb tolmácsot keressetek, aztán gyertek és mondjátok .el mit akartok.

Mennek aztán a (Gsoíbolaurik vissza a saját falujukba f ejleszegve, nagy mérgesen. A két falu egymással szemközt van, innen és túl a hegyoldalban, 'és amikor a Csőbolauinilk vonulnak (hazafelé Csokiból, Potvlitai mintha csak maga mulatságára, valójában amiaZoik bosszantására nagy hangon mondja a nótáját:

— Aki fiéitfi a talpán, mint Csoheli!

Szolamlonai nem szól samlmit, (hiába csepülné Csoheflifcet, tudja, a saját fője báhniá azok öMlét.

— Szent Györgyöt hatszázhatvaníhárom részre szabdalták, és a Csohi Szent György szentélye a nyelve — mondogatja a Csohelik nemzetségének fajé és papja.

— A mi patrónusunikihoz a háború illik, a Csohelik ha verekednek, annak örvend — mondja még az épp járni kezdő gyereknek is Porvliad.

— A-a-zoMnoz e-emíber ne-erri me-éhet, fö-ölfalják, é-iéive szé-étmaircan- golj,ák, ki-icsistől-na-agyostól se-egítik e-egymást a-a ve-eraked'ésibein. Ne-am ke-ell a-azoik lá-ánya se-e me-eg se-emmijülk! — oktatj a Szolomai a Csolbolauri- kat, de félelemmel a szarvéban — A cs'ohi szent György meg ne rontson! — A-a Cso-oheiik sze-entélye nye-elv, és a-az e-emberek nye-elve u-uitán já-ár, ajakit a-azok me-egáitikoznak, ibe-eteäjesül r-a-iaj'ta.

— Aki férfi a talpán, mind Csoheli! — mondja öntelten Povliai, lés amelyik faluból csak ajkamnak, 'onnan hoznak asszonyt maguknak a Csohelik.

* A felsorolt nevek ÉK-Grúzia Gudamaharl nevű néprajzi csoportjának falvai és családjai.

986