Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 9. szám - Lubomír Feldek: Még és Már, Szlovák madonna, Csapdában, Egy közönséges ember halála, Két vers az Énekek éneke ciklusból (Varga Imre fordításai)
CuBOMÍR FELDER Még és Már Már itt a reggel, s még nem múlt el az este. Már felöltöztem, még nem mosakodtam. Már írom ezt a verset, még alszol. Már férfi. Még nő. Már ül és verset ír, Még alszik. De Még fenn volt, mikor Már aludt, tejet adott a legkisebbnek. Olykor Még sem akar fölkelni éjjel, színlelve az alvást. A legkisebb sír, Már fölébred, de ő is színleli tovább az alvást. A csöppség sír, és mindketten színlelik az alvást, míg végül egyikük megadja magát. Egyszer fölkel Már, háromszor Még. Még már nő. Már még férfi. Már megint alszol és még írom e verset. Már megmosakodtam, még nem öltöztem föl. Már megérkezett az öregség, még, ifjúság, ne hagyj el! 784
/
