Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 8. szám - Szemtől szembe Péter János válaszol Kalmár Györgynek
att, hogy én korábban egyházi szolgálatban \voltam. Az illetőt én most nem aikarom idézni, de meglehetősen jelentős helyen van, amikor kineveztek engem Ikültigyminiszternek, .akkor az egyiik pártértekezleten azt mondta, ő csak egyet kér tőlem, hogy ne szégyelljem ,soha azt, hogy korábban egyházi szolgálatban voltam. És én lazt hiszem, hogy erre a kérdésre (ez .aránylag jó válasz. Hogyan lett a párizsi békedelegáció tagja? 1946-ban, ha jól tudom? Ép a béke-előkiészítő osztálynak lettem a munkatársa, .mikor 194önben (bekerültem a Külügyminisztériumba. Mi az, hogy béke-előkészítés? Ez az osztály dolgozta fel a párizsi béketárgyalásnak az .anyagát. Itt ugye tudni kell azt, hogy Magyarországon az első háború utáni békét, p trianoni béke- szerződést, általában senki .sem tartotta igazságos békeszerződésnek. Sem akkor, sem most. Nem végeztem .semmiféle külön .statisztikai közvéleménytkutatést, de ez így elmondható. Én még bizony úgy nőttem fel az iskolában, hogy állami iskolában és egyházi iskolában egyaránt így ment, hogy volt egy ún. magyar Hiszekegy, amelynek a szövege, ha így hirtelen el tudom mondani, így szólt: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ezt minden reggel elmondtuk. Azután az iskolákban ilyen kiírások .voltak, amelyeket időnként el is mondtunk, .ugyancsak ilyen hitvallásszerűen. De ez nem csak egyházi iskolákban volt. Egyházi, állami iskolákban egyaránt. Talán ott még jobban, mint az egyháziakban. Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország — ilyen feliratok is voltaik. A triafic^ii békeipzjerződést akkor is, és azóta is igazságtalatinak bélyegezték és bélyegezzük. A párizsi békeszerződéstől azt várták Magyarországon, hogy az igazságosabb, vagy igazságos béke lesz. Realizálták akkor, hogy ez a győztesek békéje lesz? Én azt hiszem, hogy ez foikról-fokra tisztult csalk kíi mindazokban, akik ennek a kérdésnek az előkészítésével foglalkoztak. Itt (ugye figyelembe keli venni, hogy a tárgyalások menetében alapjában véve, a Szovjetuniónak a korábbi magatartása a magyar delegáció egyes tagjaiban azt a feltételezést váltotta ki, hogy Leninnek azt a tételét, hogy a Versailles-i szerződés-rendszer az imperialista békediktátum volt, most olyan értelmezésiben sikerül alkalmazni, hogy a régebbi párizsi békerendszert alapvetően pueg fogja ez a tárgyalás változtatni. Azonban én itt persze nem tudok más óiknak a fejével gondolkozni, ott azonban azt kell figyelembe ivennli, hogy abban az időben már a harmadik világháborúnak a veszélye kezdett megfordulni egyes emberek fejében, aminek következtében a második világháborút lezáró béketárgyalás, az tulajdonképpen csak arra volt alkalom, hogy megteremtse kinek-kinek a legkedvezőbb feltételeket arra az időre, amikor majd a harmadik világháború esetleg kitör. És ebben a földrajzi helyzetben Csehszlovákiának a geopolitikai helyzete tulajdonképpen lényegesebb volt, mint Magyarországé. Mert nem szabad elfelejteni, hogy a második világháború, ugye, .elsősorban a hitleri Németország tevékenysége következtében tört ki. A párizsi ibéketárgyalások idején még azt nem lehetett tudni, hogy Németországból mi lesz. Tulajdonképpen mindenki azzal a gondolattal foglalkozott, hogy olyan európai helyzetet kell létrehozni, amelyet egy új német birodalom nem fog veszélyeztetni. 680
