Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 8. szám - Szemtől szembe Péter János válaszol Kalmár Györgynek
Boldizsár Iván azt írta (a Kortársban, hogy akkoriban, 1946-ban, Magyar- országon az emberek nem tudták realizálni, nem voltak hajlandók tudomásul venni azt, hogy elvesztette Magyarország, az ország, a háborút. Erre is vonatkozott a béke-élőkészítés? Tehát a közvélemény előkészítésére? A közvélemény előkészítésével is foglalkoztunk állandóan, de az a gyanúm, hogy nem osaik a közvéleménnyel volt probléma, hanem az ország vezetőivel is, mindannyiunkkial volt probléma. Tulajdoniképpen nem voltunk kellően tudatában annak, hogy milyen nagyarányú nemzetközi folyamatnak a része az a párizsi béketárgyalás, amelyre mi az anyagokat készítettük. Jtt tulajdonképpen a Kommunista Párttól kezdve, mindegyik, a magyar közéletben működő párt, abban a tudatban volt, hogy a párizsi tárgyalásokat arra kell felhasználni, hogy a szomszéd országokkal az ország Ihatárait ,vagy közös megegyezéssel, vagy pedig újaihb nemzetközi döntéssel módosítani kell. , Abban reménykedett akkor a magyar békedelegáció, hogy valamit a bécsi döntésekből meg tud menteni? Ebben reménykedett, legalábbis a delegációnak számos tagja. De a számos tag körébe belesorolom Gerő Ernőt is. Párizsban rendszeres megbeszélések folytak. Gerő Ernő, a Magyar Kommunista Párt megbízottja volt a békedelegációban? Ügy van. A magyar békedélegáciát Gyöngyösi vezette. Gyöngyösi János, külügyminiszter, a Független Kisgazdapárt... A Kisgazdapártnak a képviselője volt akkor a kormányban. De a párizsi béketárgyalásokat megelőzően Rákosi Mátyás is kint volt Párizsban, ,Nagy Ferenccel együtt, mégpedig 1946. június 24-én. Nagy Ferenc miniszterelnökkel együtt. Ügy van. Mégpedig három-négy nagyon lényeges látogatás után ,voltak. Ez azt jelenti, hogy a magyar békedelegáció, a különböző koalíciós pártok képviselőiből állt össze? Ügy van, és a különböző koalíciós pártoknak a vezetői időnként meg is látogatták a béketárgy/alásdkat, vagy legalábbis a békedelegációt. Szakosíts Árpád is járt kint. Ezek a különböző pártok ugyanazt akarták elégni Párizsban? Vagy mindegyik mást? Lényegében mindegyik ugyanazt szerette volna elérni, mondjuk a realitásokat másként mérték fel. Magyarország a maga bajaival, panaszaival, határproblémáival, a trianoni szerződésre vonatkozó magyar állásponttal, meglehetősen elszigetelten állt az akkori világban. A Szovjetunió, gondolom, meglehetős gyanakvással kezelhette az akkor kisgazdapárti vezetés alatt álló Magyarországot, amely Hitler idején, ismerjük, hagy milyen szerepet játszott. És nagyon könnyen lehet, ez már az én feltételezésem, hogy ha konkrét vitára került sor Románia és Magyarország, Csehszlovákia és Magyarország közölt, területi vitákra, vagy a lakosságcserére gondolák, akkor ezekben a kérdésekben a Szovjetunió nem a Kisgazda vezetés alatt álló Magyarország mellé állt. Én azt hiszem, hogy a probléma inkább úgy áll, hogy nem csak a Szovjetunió volt bizalmatlan azzal a magyar delegációval kapcsolatban, amelyik ott volt, hanem lényegében az amerikai és az angol is bizalmatlan volt vele szemben. 681
