Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 7. szám - Száraz György: A tábornok XVI. (életrajzi esszé)
székely alakulat, vonuljon ki, csak a parancsnoki törzs maradjon a helyén, együtt a polgári hatóságokkal. December 24-én délután a román csapatok bevonulnak a karácsonyestre készülő Kolozsvárra. Ezen a napon adja át Vix a Károlyi-kormánynak a maga karácsonyi ajándékát: a versailles-i Legfőbb Haditanács kijelöltei az északi demarkációs vonalat. A magyar katonaságot a Duna—Ipoly—Rimaszombat—Ung—Uzsok vonaltól délre kell visszavonni; ez már nagyjából megfeleli a későbbi trianoni határnak. Az északi helyzetet egyébként bonyolítja, hogy Ó-Lubló felől lengyel csapatok nyomulnak/a Szepességbe, és megszállják a Podolinig terjedő területet. December 29-én dönt a minisztertanács: gróf Festetics Sándor tartalékos századost nevezik ki a Bartha távozása óta üres hadügyminiszteri székbe, eléggé szerencsétlenül. Festetics jelentéktelen figura, cselekvésképtelen, senkinek nem kell. A csehszlovák csapatok ezen a napon vonulnak be Kassára. így mondja el az eseményt a helyi, konzervatív Felvidéki Űjság: „Itt vannak a csehek tegnaptól, 1918. december 29-től, vasárnap délután 5 órától kezdve ... Hetek óta járta a hír: Kassára is jönnek ... A hír most valóra vált, s legföljebb annyi a különbség, hogy csak 31-én délelőtt 10 órakor kellett volna ... Hogy mégis előbb jöttek, oka a mindnyájunkra kívánatos rend biztosítása ... Általános volt a félelem, hogy a ímegszállást megelőző krit:kus órákban a prédára leső csőcselék valóságos bolsevizmust fog itt rendezni... Az állomásparancsnok délelőtt 11 érakor érintkezésbe lépett a cseh-szlovák csapatok Aboson székelő parancsnokával, és fölszólította, hogy egy karhatalmi zászlóaljjal vonuljon be a városba... Katonás rendben, példásan,fegyelmezett sorokban vonultak a csapatok, a csehek piros-fehér, a szlovákok fehér-kék- piros zászlók alatt, iKözben fölhangzott a Hej szlovjaci és a Szo'kolista induló melódiája... Hernádszentistván felől megérkezett egy lovasszakasz, mely a kormánybiztosság elé vonult... — Az urak hívtak bennünket — mondotta a parancsnok —, és mi eljöttünk, hamarább, mint hittük volna... Ma idéli egy órakor több csehszlovák csapat menetelt dél felé... Hír szerint Miskolcz megszállására készülnek, ahol állítólag ugyancsak erősen fenyeget a bolseviz- mus.. Fordul az,esztendő: egy nap még, és 1919-et írunk. Szilveszter délelőttjén a katonák tüntetnek Festetics hadügyminisztersége ellen. Kun Béla beszél az Üllői-űti 1-es honvéd kaszárnyában, lövések dördülnek az ablakokból, nyilván csak ijesztésül. Jön Pogány, ellen-szónoklatot mond. Kun átmegy a Mária Terézia-laktanyába a 32-esekhez, a szociáldemokrata bizalmi testület nem. akarja beengedni, a kapuban őrizetbe veszik,iPogány utasítására. A tengerészkülönítmény katonái segítségére sietnek, már-már kirobban a fegyveres harc, ■ végül Pogány meghátrál, Kun Béla szabad. Közben a Radetzky-laktanyában is katonagyűlés folyik: követelik Festetics lemondását, teljhatalmat a Katonatanácsnak az egész hadsereg fölött — és természetesen a menázsi feljavítását. Teljesen í nyilvánvaló: Pogány úgy próbálja legyűrni a kommunistákat, hogy igyekszik túllicitálni őket. Az utcán még délután is folynak a fegyverei katona-demonstrációk, rémhírek járják be a várost, fegyenclázadásról, készülő „Szent Bertalan-éjről”. Szilveszter estén a polgárság remeg a csukott ajtók mögött: jön a „bolsevik rémuralom”... 600
