Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 7. szám - Száraz György: A tábornok XVI. (életrajzi esszé)
SZÁRAZ GYÖRGY A tábornok XVI. 1918. november 17-én érkezik meg Moszkvából Kun Béla, 24-én megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja, december 7-én pedig utcára kerül a Vörös Üjság első száma. Üj, folyvást növekvő erő avatkozik a politikai harcba; hatása hamarosan jelentkezik a honvédelem és hadseregszervezés területén is. A szovjet kormány még november 2-án felhívást intézett — Szverdlov, Lenin, Kamenyev aláírásával — „a volt osztrák-magyar birodalom dolgozóihoz”. Nemcsak a célok és remények, de a követendő stratégiai és taktikai vonal is benne foglaltatik ebben az okmányban: „Meg vagyunk győződve, hogy Magyarország munkásai, katonái és földműves szegényei nem azért szabadították föl magukat a bécsi bürokráciától és a bécsi tőkésektől, hogy a magyar mágnás betyároknak fizessenek adót, hogy a magyar bankárok és kapitalisták által tovább szipolyoztassák magukat... hogy a bátor cseh munkások nem azért rázták le a bécsi kormány, a Habsburgok igáját, hogy Kramar az orruknál fogva vezethesse őket, hogy politikájukat a bankdirektorok kezébe engedjék át... hogy Ausztria német munkásai és katonái nem azért rúgták le magukról a Habsburgokat, hogy ... a fekete-sárga bürokrácia és az osztrák tőke más képviselői helyére új vérszopókat engedjenek. És meg vagyunk győződve, hogy Erdély földműves szegényei nem azért rázták le a magyar mágnások igáját, hogy helyette a bojárok, ügyvédek és papok igájába hajtsák fejüket. És meg vagyunk győződve, hogy ha a német, a magyar, a cseh, román, a lengyel és szlovén munkások és földműves szegények kezükben tartják a hatalmat, ha minden nemzeti elnyomástól szabadon állnak, megtalálják az utat, módot a szabad népek testvéri szövetségre lépéséhez ... És ezért meg vagyunk győződve, hogy Ausztria—Magyarország győzelmes munkásai, földműves szegényei és katonái nem fognak hinni burzsoáziájuknak, amely őket az angol, francia és amerikai tőke harci szekerei elé akarja fogni. A cseh, magyar és német burzsoázia, amely tegnap még hasra vágódott a Habsburgok előtt... ma már azt kiabálja: .Éljen Wilson, éljen Lloyd George, éljen ClemenceauF ... Meg vagyunk győződve, hogy az osztrák és magyar katonák és proletárok meg fogják érteni, hogy egy ország gyárosainak, bankárjainak és generálisainak sem lehet hinni, hogy a dolgozó tömegek felszabadítása csak a nemzetközi proletár forradalom útján lehetséges...” Hajdú Tibor tömör megfogalmazása szerint „1918-ban a kommunisták a világforradalomban hittek; a szociáldemokraták az osztályharc elmosódásában és az imperialisták belátásában; Károlyi Wilsonban; az antant — győzelme tartósságában; a magyar nacionalisták az ezeréves határok sérthetetlenségében; a klerikálisok Isten országában; a polgári radikálisok abban, hogy az emberiség az eszére fog hallgatni.” Végül — ki nagyon hamar, ki jóval később — mindenki csalódni kényszerül. A kommunista értékelés világos: „Magyarország proletárjainak sorsa elválaszthatatlanul össze van kötve a nemzetközi forradalommal”, amelynek út580
