Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 6. szám - Takács Péter: Három könyv az abszolutizmus koráról

lyiséggel, akinek a gyógyultságáról mind a kortársak, mind az utókor különböző­képpen vélekedtek. Fel kellett oldania azokat az ellentmondásokat is, amelyek adott politikai körülmények függvényeként kristályosodtak Széchenyi köré mindjárt a for­radalom és szabadságharc bukásától egészen napjainkig. Szembe kellett néznie Kos­suth és Széchenyi elvi, politikai vitáinak a döblingi években is felvibráló finom rez­géseivel, meg kellett birkóznia azzal a labilis, mégis hallatlanul önfegyelmezett és összeszedett léleknek a politikai minőségében kicserélődött állásfoglalásával, amelyik förtelmes átkait és már-már racionálisan megfoghatatlan élességű szatíráját árasz­totta a Habsburg ház éppen uralkodó tagjára, Ferenc Józsefre és az őt kiszolgáló-- vezető Schwarzenberg-Bach kabinetre. Nyomon kellett követnie Széchenyi kapcsolat- rendszerének a kiépülését, feltérképeznie tájékozódásnak forrásvidékeit, tudományos alapossággal tisztáznia kellett, hogy meggyógyult-e Széchenyi. Majd azokat a szála­kat, csatornákat kellett felderítenie, amelyeken keresztül írásait, cikkeit lapokhoz, kiadókhoz juttatta el a döblingi remete. Fel kellett derítenie, hogy milyen hatékony­sággal és kiket kapcsolt vonzáskörzetébe Széchenyi, kik voltak a munkatársai, ho­gyan sugalmazta Fáik Miksának, Kecskeméthy Aurélnak saját gondolatait. Külön gondot kellett fordítania a Nagy magyar Szatíra és a Blick újraértelmezésére, nyo­mon kellett követni Széchenyi megújhodását öneszAélésétől az éltető és életcélt adó politikai tevékenység és új politikai hitvallás megfogalmazódásának kikristályoso­dásáig. Regisztrálnia és elemeznie kellett azt a hazai, birodalmi és nemzetközi hatást, amely végül arra kényszerítette . az osztrák titkosrendőrséget, hogy Albrecht főher­ceg és az udvari körök „megfontolt” ösztönzésére házkutatást tartsanak Döblingben, vállalva az esetleges kudaccal járó nemzetközi botrány és megszégyenülés ódiumát. Kosáry Domokos tanulmánya írásakor nemcsak az elődök által feltárt eredmé­nyeket vette számba és értékelte újjá, hanem a teljesebb kép megrajzolásához szé­leskörű kutatást végzett. A régi és új adatok birtokában megrajzolt portré a döblingi Széchenyiről abból az alapelvből indít, hogy Széchenyi politika felé fordulása, pontosabban jelentős műveinek megszületése szoros korrelációban van az osztrák birodalom nemzetközi válságba sodródásával. Különösen finoman árnyalt és gazdagon motivált az osztrák birodalom 1857/60-as gazdasági, politikai és diplomáciai válsága, mely utóbbi — Kosáry meggyőződése szerint — Széchenyi figyelmét ismét a politikai tevékenység felé fordította, aminek következtében teljes lelki, pszichikai gyógyulás következett be. A Nagy magyar Szatírát, de méginkább a Blicket már a gyógyult államférfi írta, aki hatékony politikai műhellyé szervezte a döblingi intézetet, ahová diplomaták, politikusok, miniszterek zarándokoltak, és onnan a politikai élet tevékeny személyi­ségeit irányította Széchenyi. Kosáry meggyőzően bizonyítja, hogy az azonosulásig kedvelt „hőse” 1848 örök­ségét őrizte Döblingben is, ellentétben Kemény Zsigmonddal és táborával, akik na­cionalizmusuk miatt kényszerültek egyre méltatlanabb kompromisszumra a biroda­lom más.iii felével. Széchenyi nem kompromisszumra, az osztrákok nemzetközi hely­zetének nehezbítésére törekedett, mert meggyőződésévé vált, hogy csak ilyen körül­mények között válható valósággá 1848 politikai és közjogi célkitűzése. Teljesen egyetértünk Széchenyi 1848-hoz való viszonyának elemzésében Kosáry- val, meggyőző az európai hatalmi viszonyok elemzése is, tényszerűen dokumentált könyvének minden állítása. Egy ponton lenne csak vitánk: Széchenyi öngyilkosságá­nak az okait keresve, talán túl egyszerű, legalábbis nem teljesen kielégítő az a ma­gyarázat, hogy Széchenyi az állami elmegyógyintézetbe való hurcoltatástól félve me­nekült a tragikus halálba, összetettebb, bonyolultabb lélek annál Széchenyi, hogy egyetlen indok, méghozzá eléggé .valószerűtlen indok pisztolyt kényszerített volna a kezébe. A császári abszolutizmusnak bizonyára lett volna más eszköze is Széchenyi teljés semlegesítésére, mint az állami elmegyógyintézet. E picinyke fenntartásunk mellett le kell sző végeznünk: az utóbbi évek egyik legjobb és legteljesebb elemzését veszi kezébe az olvasó Kosáry könyvével Széche­nyinek egy pályaszakaszáról. TAKÁCS PÉTER 575

Next

/
Thumbnails
Contents