Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 6. szám - Gulyás István: A mindennapok változatlanságát add meg nekünk! (novella)
GULYÁS ISTVÁN A mindennapok változatlanságát add meg nekünk! Napirendem alkalmazkodik az életemhez. — Napirendem meghatározza napom rendjét. — Napirendem nem engedi, hogy semmittevő legyek. — Napirendem megakadályozza üres percek létrejöttét. — Napirendem szolga az időmben. — Napirendem a szubjektum csodálatos realitása. — Napirendem a kristálytiszta konstrukció. — Napirendem egy szóval a — napirendem. A napirendem: Reggel 6.30-kor ébredek. Szememből kiszedegetem az álmokat. Néhány pillanatig csipáimmal babrálgatok, majd üdén, frissen és fiatalosan kiugróm ágyamból. Fölteszem a gázra a kávét és kitárom az ablakokat, elűzve az éjszakai szobaszagot; az ágy, a láb, a cigaretta — mint következmények — alkotta dohos levegő torokszorító elegyét. 6.40. Két ajtófélfa között — edzés a reggeli csúcsforgalom előtt — lökdö- söm magam, majd összezúzom testem a fürdőszoba nedves kövén,- orrommal agyonnyomva a vezér-csótányt. Vérző arcommal gyötrődve, bekapcsolom a rádiót, hol vidám hírek keringenek; terrorról, puccsról, futballmérkőzésről, gyilkosságról, az év szépségéről és lombikbébi-szenzációjárói, aratásról, sáskajárásról, tiszta levegőről, mocskos folyókban fulladozó halakról, árvízről, rothadásról, építkezésről, tervtúlteljesítésről, világgazdasági csődről, infantilis csecsemőkről, epilepsziás felnőttekről, csöpögő tejeszacskókról, univerzális fegyverekről, sárguló olajágról a fehér galamb csőrében, nikotinos és alkoholos mámorban elkövetett nemi és közlekedési bűncselekményekről, időjárásról, szélfútta levél- és táviratkézbesítőről, költői válságról, cinikus egerekről, a sebesség őrületét megdöntő sebesség-őrületről, tékozló, tébolyult, földig és földtől elhajolt szabad szerelemről, perverz szexuális vágyakról, minden egyéb fontos információról — emberfejekhez méretezett áradat, jéghideg lavina a sivatagban. 7.00. Penge közelít fehér habbal terhelt arcomhoz. Vér serken bőrömből! Borotválkozom; módszeres támadás a szőrök ellen. Leukémiás vérzésemet a legújabb és legmodernebb gyógyszerekkel csillapítom. Rádió bömböli jó zenénket. 7.10. A kávéfőző gumija elégett. Száraz kenyerem az éjjel fölzabálták az egerek, a morzsákat most szorgos hangyák cipelik a csótányok szájába. Köhögni kezdek: a mosdó fölött beteljesül a reggel első zöld köpése. Elpakolom a borotválkozás egyszerű és emberközéppontú eszközeit. Fogat és követ mosok — egyszerre. 7.20. Az újság fölrohan velem. Az utolsó két oldal hirdetés, a többi lapon érdekes, jó hírek; nem gyilkoltak meg, nem létező autómat sem lopták el, nem engem markecolt két középkorú nő félrészegen a hóban, nem indítottak ellenem apasági keresetet, a penge sem az én arcomra szabta egzotikus, diszharmonikus mosolyát repülése közben, nem kedvesemet erőszakolta meg 19 fiatalkorú, nem apámat rabolták el, a repülőgép se velem zuhant viharos tengerbe, nem értem gyászol a fájdalmas, szerető család, az éjszakai díszkivilágításban sem én vagyok a díszhalott, sem az ismeretlen katona névtelen tisztelete, nem én tartózkodtam a katasztrófák epicentrumában, nem engem vettek célba a zsarolók, nem én pusztultam bele a hibernáló kísérletbe, nem kaptam egetrázó szívtrom496
