Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - Száraz György: A tábornok XIV. (életrajzi esszé)
Pálffy Ukrajna megszállásában vett részt, a dicséretet tehát akár partizánvadászatért is kaphatta. Erősíti mindezt az, hogy hiányzik a dátum, amikor a hadseregből ki kellett lépnie — tehát nem önszántából! — felesége nyilvánvalóan zsidó származása miatt — tehán nem elvi, hanem személyi okból, s még az utóbbinak sincs erkölcsi értéke, hisz a nő, akiért „fasiszta karrierje” kerékbe törik, nem menyasszonya, hanem — bizonyára már régebben — a felesége... Nézzünk meg most egy harmadik életrajzot, ez a Szabad Nép ben jelent meg 1956 október 6-án, az ünnepélyes „nagy temetés” napján: „... Családja biztosítani tudta számára a nyugodt, gondtalan életet, a tanulás lehetőségét. Érettségije után, 1927-ben maga dönthetett, milyen pályát választ. Katona lesz. Hivatását nagyon szereti, a Horthy-rendszer katonaiskolájának szelleme mégsem ejti rabul. A Ludovika Akadémia negyedéves növendéke a falukutatók munkáját figyeli... Bár már ekkor szocialistának vallja magát, az út az igazság teljes felismeréséig még igen hosszú, a katonai pálya még tartogat buktatókat. 1936-ban a fasizmus egyik fészkébe, Olaszországba küldik... Hamarosan felismeri a fasizmus igazi arculatát... Visszatérve hazájába, a vezérkar jövendő tisztje rendszeresen olvassa a Népszavát... A vezérkari akadémián a tanári karnak és a hallgatóknak már túlnyomó többsége nyilas volt... Végül is döntenie kell. S egy évvel századosi kinevezése előtt, lemond rangjáról. Budapesten az Egyesült Izzóban lesz kisfizetésű tisztviselő... Ekkor kerül közvetlen kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal... 1944. március 19-e, az ország német megszállása után... a párt katonai bizottságának vezetője. A bizottság feladata... a németek ellen fegyverrel harcoló partizáncsoportok irányítása... Neve... elválaszthatatlanul összenőtt a magyar néphadsereg szervezésével. .. A katonai politikai osztály vezetésével bízzák meg. 1946-ban ő lett az akkor alakult határőrség parancsnoka is... Járja az egységeket, előadásokat, pártnapokat tart... 1948 tavaszán a honvédség főfelügyelője. ..” Ügy tetszik, ez egy „harmadik Pálffy”. Hasonlít az elsőre, persze, de a kezdet mintha 'simább, egyszerűbb lenne: a „ludovikás szellem” nem hat rá, a maga választotta környezetben is szocialistának vallja magát, falukutató irodalmat olvas, a Hadi Akadémián Népszavát, a hadsereggel szigorú elvi alapon szakít... 1945 után pedig valahogy „átszellemül” a kép: szó sem esik osztály- harcról, hadseregért folyó ádáz politikai tusákról, összeesküvésekről; a „Kat- pol tábornoka” szorgos szervező, szelíd agitátor... 1979-ben lett volna hetven éves. Az évfordulóról csaknem valamennyi lap megemlékezett. Érdemes megnézni — a cikkek magasabb vagy mélyebb színvonalától függetlenül —, hogyan bontakozik ki ezekből az írásokból Pálffy György újabb portréja. „A húszas évek végén, a harmincas évek elején a hadsereget még másokhoz hasonlóan hazája elszánt védelmezőjének vélte. Környezete, neveltetésének körülményei útját állták, hogy mélyebbre lásson, felismerje az igazságtalanságokat. Hazafias érzés és hivatásszeretet hatotta át, ez is közrejátszott abban, hogy a Ludovika Akadémián a legjobb hallgatók közé tartozott... Elöljárói elismeréssel adóztak tudásának, katonás határozottságának, beosztottjai is szerették emberségéért... Olaszországi tartózkodása és a németországi események azonban elindítottak gondolkodásában egy olyan folyamatot, amelyre parancsnokai nem számítottak. Megismerte Európát, a kor nagy prolémá- it, felfedezte a világpolitika mozgató erőit és veszélygócait, észrevette, hogy 438
