Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 3. szám - Molnár Miklós: Ne feledd a tért! avagy: Holnapra megforgatjuk az egész világot? (esszé)
MOLNÁR MIKLÓS Ne feledd a tért! avagy: Holnapra megforgatjuk az egész világot? SZÉLJEGYZETEK A RUBIK-KOCKA LAPJAIRA „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad.” DEÁK FERENC MEGVALLOM, nagy megszűkültem a térbeli (let- és) látásmódban, melynek ugyan bőségében soha nem voltam. Mintha soha másutt, csak síkban léteztem volna: négyzethálós („kockás”???) papíron élek, odakent maszatként vánszorgok négyzetről négyzetre, s térbeli létről annyi fogalmam van csupán, mint kútban lakó békának a tengerről. Eleim intelmének — „Ne feledd a tért!” — bizony fittyet hánytam. A tér azóta kacérkodik velem ismét, azóta kecsegtet új esélyekkel, mióta elkezdtem tekergetni a bűvösnek mondott játékkockát. Mert Rubik Ernő mágikus kubusa mindenekelőtt térbeli látásra szólít fel, s talán térbeli létezésre Is: méltán perdült bele tehát abba a kosárba, melyben Magyarországnak a nemzetközi presztízspiacon világhírűvé vált árucikkei vannak (pl. Bartók Béla, az „aranycsapat”, Bánfi-hajszesz stb.). Intellektuális fekete himlőként, mentális pestisként rohanta le a földgolyóbdst a kockaforgató mánia; fölszítója, a Rubik-kocka Magyarországon 1977-ben, a nagyvilágban 1980-ban került forgalomba. Több ízben és több országban kapta meg „Az Év Játéka” kitüntetést, címszóvá lett számos nyelv értelmező szótárában: vagyis markáns vonással járult hozzá korunk arculatának megrajzolásához. Számtalan újság- és folyóiratcikk foglalkozik vele, jónéhány könyv megjelent róla — egy most már magyarul is, a Műszaki Könyvkiadónál, 100 000 példányban <Rubik Ernő: A bűvös kocka; a címlap Rubik Ernőt tünteti föl szerzőként, de tulajdonképpen több szerző- jű szöveggyűjteményről van szó, melynek csupán egyik fejezetét írta a kocka zseniális megalkotója). Az idézett könyv előszavában David Singmaster angol professzor „kultúránk maradandó részének” nevezi a kockát, s megállapítja: „ennyire egyszerűnek látszó játék soha még ennyi bonyoldaknat nem rejtett magában — és ilyen bonyolult játék még sohasem vált ennyire népszerűvé... űj kategória kezdődik vele: a mesterművek mesterművének kategóriája”. A kocka elsöprő hatásának okairól csak sejtések és approximációk lehetségesek: Singmaster például arról beszél, hogy ki-ki a maga legszemélyesebb módján élheti meg a kockával való játszadozást, a kocka rejtélyének felgöngyölítését. Vekerdy Tamás ezt írja: „talán elmondhatjuk, hogy a bűvös kocka megérint, provokál valamifajta szunnyadó képességet az emberben, elő akar hívni valamiféle belső látást, »kiterjesztett« térbeli szemléletmódot, belső emlékezést”. (E figyelemreméltó könyv fejezeteiben Rubik Ernő felvázolja a kocka megalkotásának előzményeit és körülményeit, Kéri Gerzson és Varga Tamás a kockaforgatás gyakorlatába vezetnek be, és leírják a kocka matematikai struktúráját, Marx György a kocka fizikai univerzumáról szól, Vekerdy Tamás pedig a kockaláz pszichi- kai-kultikus-kulturális elemzésére tesz kísérletet.) Bűvös kockájának megalkotásával Rubik Ernő a légi semmit nemcsak névvel ruházta fel, hanem tagolta és értelmezte: -térbeli (ha a „rendszervező” tevékenység időbeliségét is hozzászámítjuk: négydimenziós) szerkezetben ejtette foglyul, és színes lapocskákkal mások számára is értelmezhetővé, megjátszhatóvá tette. „Agyizzasztó”, „az ördög kockája”, „átkozottul alattomos játék!”, „őrült, őrült, őrült kocka!”, „pokoli kocka”, „tébolyító kocka” — így nevezi Rubik találmányát a világsajtó (idézett 272
