Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Vasy Géza: Az elbeszélő Szabó István (tanulmány)
szeressenek és fázzanak, sírt a körmükkel ássanak — de még halálodban is csak engem bámulnak szemérmetlenül, engem, az életbenma- radót, a sikereset... 5. A második kötet utáni publikációk mind datálatlanok. így az elbeszélések pontos menetét, időrendjét nem ismerhetjük. Az Iskola a magasban c. posztumusz kötet (1977) négy elbeszélésciklusa mégis egyfajta időrendet és fejlődésrendet mutat. Az első, A második emeleten újraközlése, okkal és joggal, hiszen ezek az írások szorosan kapcsolódnak az utánuk következőkhöz. A Vasárnapi továbbképző írásairól is szó esett már, de egy fontos tulajdonságukról még nem. A válság megoldásának első jele ugyanis a humor és az irónia megjelenése. Az irónia halványan megjelent már A második emeleten egyes darabjaiban, s ez a ciklus valószínűleg akkor lehetne igazán nagy, ha ez az irónia erőteljesebben áthathatná. A humor viszont új, s most már a pálya végéig jelenlevő vonás. Akkor ironizál, ha önmaga helyzetét idézi meg, akár közvetlenül, akár áttételesen. A humor viszont akkor jelenik meg, ha másokról van szó. A Valódi olasz fagylaltban az éjszaka egy szál gatyában a feldühödött férj elől menekülő cukrász voltaképpen agyoncsépelt téma feldolgozása, de egyénivé teszi az még a sztorit is, hogy a menekülésben éppen a rend őre segíti a nőcsábász olaszt. S egyénit az is, hogy a mű egész légköre egy békéssé, szinte idillivé stilizált félmúltat, az ifjúkor jólismert Keszthelyét idézi meg. A Hősies férfinap alkoholkedvelő Misi bácsijának és feleségének perpatvarát a hangnemek közti vibrálás teszi emlékezetessé. A tragédiának induló történet már kezdetben tartalmaz komikus elemeket is, majd egyre inkább ezek lesznek az uralkodóak. Az író ironikusan szemléli hőseit, akik maguk egyre humorosabban fogják fel az eseményeket, amelyek végül is idilli módon fejeződnek be. A humor jelen van az Otthon a szőlőhegyen ciklus részben töredékes elbeszéléseiben is. De itt a hangsúlyos nem ez, hanem egy újfajta önéletrajziság megjelenése, a Fáibán-motívum feloldásának megkísérlése. Az otthontalanságérzet motiválta pokoljárás után keresni kellett valami fogódzót. Felidézni talán a múltat, amikor még egésznek látszott a világ. Nagyrészt ekkor keletkezhettek a többnyire töredékes önéletrajzi írások (Mese nélküli világban ciklus). Céllá vált az is, hogy az ember ne csak felkeresse múltjának színhelyeit, de próbálja bennük mai helyét is meglelni. Az Otthon a szőlőhegyen ennek a keresésnek a jegyében fogalmazódik. A vendég-lét nem oldódik fel, de a távolság csökken. A szülőföldjén bolyongó férfi vendég, de érzi, hogy odahaza vendég. S bár egyre a másság nyomaival kell találkoznia, egyre keresi az azonosat is. Ifjúkora emlékeit, érzelmeit idézi, ennek nyomán is jár, s az emlék és a jelen kezd összebékülni, de csak odahaza . A hazaérkezés saját múltjába Szabó István feltámadását eredményezi. 1973 táján kezdi írni a Hajnalok hajnala tervezett ciklusát. Az Űj írással közli: «■Az a novella, a „Hajnalok hajnala”, különben egy ciklus része. (Gáli Pistának üzenem: nem kisregényt írok, hanem jól megsodort 12-es novellafüzért. Minden darabja elsétál a talpán, mint az önálló óvodások, mégis egybe tartoznak) ... Ez lenne a kisregényt megmásító változat. Ebben a ruhában jobban érzem magam. Vagy inkább páncélban.« (1976/6.). A végül is e ciklusba került nyolc elbeszélés nem biztos, hogy mind ezután keletkezett, a sorozat nem egészen készült el, az újrakezdés epilógusa is lett egy pályának. A „vissza a falumhoz” újfajta önéletrajzisága menekülés is az idegen jelen elől, de egyúttal feloldás is: „írásaim a visszafordulás jegyeit mutatják. Visszafordulást az ifjúság, a gyerekkor felé. Nincs igazi kapcsolatom a jelennel. Az a gyanúm, hogy nincs is igazi igényem ennek a kapcsolatnak a megteremtésére. Mondják: én lennék egyik azoknak, akik megmutathatnák az elmerült paraszti Atlantiszt. Nem akármilyen feladat. 173
