Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 11. szám - "Költészet és valóság" Barcsay Jenővel mozaikjairól beszélget Kabdebó Lóránt
nagyabb darabok közötti íúgákat; színiben, minden tekintetben kifogástalannak tartom, a kivitelezés munkája is elsőrangú. Ez volt az első olyan mozaik, amelyik esetében előbb volt meg a hely és azután készült a terv? Az adott falfelület szuggerálta a tervet? Ez volt életemnek az első olyan esete, amikor a fal rendelkezésemre állt, és a faiboz komponáltam a tervet. Ez az igazi, így készültek a középkorban is és a régebbi korokiban is a mozaikok. Mert mindig valamihez, tehát egy fal lalalk- jához kell hozzákomponálni a tervet, mert a fal, a <sík, az épület parancsol, és nem fordítva. Az épület az, amelyet díszíteni kell. Tehát ha én rajzlapot veszek elő, és egy kompozíciót prólbálolk a rajzlapon kialakítani, ott is a rajzlapnak a formája fontos, az diktál. Mindig az a felület diktál, amelyet díszíteni akarok. Dacára annak, hogy a miskolci mozaikom kartonját nem olyan óéiból alakítottam ki, hogy majd ebből esetleg egy mozaik is lehessen, mégis mozaik lett belőle, mert a tervnek, a',rajznak a stílusa, a felépítése, az egész koncepciója olyan, hogy mozaikot követelt. Amióta csak visszaemlékezem, mióta festőnek érzem1 miagam, mindig is a monumentális művészet felé vonzódtam. Ezt megállapította nagy mesterem, iLyka Károly is, 35-ben, amikor Farkas Istvánnak és őneki köszönhettük, vagyis az ő közbenjárásuknak, hogy az Ernst múzeumiban ötünknek kiállítása lehetett. Ezen a kiállításon voltak nagyméretű o'laijképeim, figurálisaim, és volt ott többek között egy három alakból összekomponált nagy képiem, amelyet később megsemmisítettem sajnos, és arról írta akkor Lyka Károly a kritikájában, hogy ezt a fiatalembert a monumentális művészet vonzza. A monumentális művészetnek mik a jellemvonásai? Először is a nagy méret. Kis mozaikot, kis freskót lehet csinálni, de az nem az igazi. Nagy méret kell, mert a faliképet általában véve csak bizonyos távolságból lehet élvezni méreténél1 fogva is. Mivel nagyabb távolság szükséges ahhoz, hogy egy faliképet élvezni tudjunk, annak a felépítése is egyszerű kell hogy legyen. Mik a kifejezési eszközök? Tehát a folt, a kontúr — nem a vonal, a kontúr, mondhatnám majdnem, azt is, hogy ábrcnos, de maradjunk a kontúrnál —, hideg, meleg színek, a ritmus, és a legfontosabbat hagytam legutoljára, a síkban — két dimenzióban — való komponálás. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezzem azt, hogy ha visszagondolok a régi dolgaimra, majdnem mindegyik munkám alkalmas volna egy-egy mozaik kialakítására. A freskót azért hagyom el, mert a freskót magának a művésznek kell megfesteni, én arra képtelen lennék fizikai adottságaimnál fogva. Nem tudok sokáig állni, csak ülőmunkára vagyak képes. Pedig, a freskónak és a mozaiknak egymáshoz sóik köze van, tulajdonképpen ezek a műfajok rokonok, nem kevésbé az üvegkép, az üvegkóp első unokatestvére a mozaiknak. Es ezt sie tetszett megpróbálni? Én nem próbáltam meg, mert a mozaikot szerettem leginkább. Csodálatos anyag a mozaik, és milyen jó, hogy a mozaik anyaga annyira időtálló. Ennek köszönhető az, hogy a legrégebbi időktől kezdve többezer év óta a mozaik él, és élvezhetjük a régi korok mozaikjait is. Mondjuk hozzánk a legközelebb a ravennai mozaik van, amelyiket én láttam. Én ezt láttam, boldog voltaim, hogy láttam, csodáltam, de éreztem azt, hogy ezeknek a csodálatos, hatalmas, mo1035
