Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 11. szám - Markó Béla: A Kikiáltó Balladája, Egy másik élet balladája (versek)
MARKÓ BÉLA A Kikiáltó Balladája Megjött a Vásári Bámészkodó is derékig betonerkélyben szürke hálózsákban álldogált ott és állva elaludt vállába belemélyedt a vaspánt arról beszélgettünk hogy könnyű rések vértelen szakadások kellenének de fehér nyakunkon megfeszült a dombkaréj mint a hurok s kék csuklyaként suhogott fölöttünk a mennyezet hát mi lesz velünk és mi lesz a Gyanútlanokkal akik most tépik egymást és minket játszanak mert „a búza is megdöglik egyszer” ez itt egy régi sláger vidámabb napokból „megdöglik majd a krumpli is” és elsiratunk mindent miért keresném önmamagat bennük? hej kisfiam hej kislányom miért keresnénk önmagunkat bennetek? betakarunk titeket mint a fekete föld és kicsíráztok jó lenne féllábon ugrálni végig de megérkezik a Vásári Kikiáltó és rút állattá változtat minket mert a Vásári Kikiáltó Balladája ez s én nem hittem hogy ismétlődik minden és kiirtottam a haragot szívemből míg néztem hogy fénylik a csukák nagykabátja pedig csak szürke bádogdoboz volt az is a gombok lepattogtak róla vajon mikor változtunk át Vásári Bámészkodókká? mikor? de most már elég ebből a szenvedélyből kést mártanék én a mellébe annak! pedig nem ezt akartam hó hull az alvók fülébe mint a vatta ki kellene bújni egy résen hej kisfiam hej kislányom nektek írnám ezt a Balladát de a Vásári Kikiáltó írja s a Repülőgép közben összetört és ezüstös szárnyán kutyák vacsoráznak és propellerjén macskák körhintáznak ha egyszer idehagynánk ezt a várost ha egyszer fellobogózott hátizsákkal indulnánk hosszú útra tudnotok kell a rést ahol mi tovatűntünk mert minden rés már másfelé vezet Méregzöld Mocsarakhoz és Égszínkék Hegyekbe és Szürke Óceánra ott lakunk mi a Lakatlan Szigeten amíg ott vagyunk senki sincsen ott hát bátran eljöhettek és ne nézzetek vissza a hideg barázdákra mert valaki helyettünk írja ezt a Balladát és 997
